Századok – 2006

TÖRTÉNETI IRODALOM - A Grősz-per előkészítése - 1951; Balogh Margit - Szabó Csaba: A Grősz-per (Ism.: Gergely Jenő) 267

268 TÖRTÉNETI IRODALOM Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján, Pritz Pál: A Bárdossy-per). A Grősz-per, illetve maga a főhős, Grősz József kalocsai érsek (1943-1961) különféle okoknál fogva közelről sem kapott olyan mértékű figyelmet és méltatást, mint más, a korszakban hasonló kálváriát megjáró egyháznagyok. (Nemcsak a bíboros prímásra gondolunk, hanem például Ordass Lajos evangélikus püspökre vagy a félreállított református Ravasz László püspökre.) Szabó Csaba és Balogh Margit kötetei miközben az adósságot törlesztik, arra is választ adnak, hogy a Grősz-per miért volt és maradt „másodlagos" jelentőségű a Mindszenty-perhez képest. Pedig a hatalom részéről mindent elkövettek, hogy annak „méltó folytatása" legyen. Az ítélethirdetést követően rövidesen megjelentették a Szürke könyvet (Grősz József és társai bűnpere. Művelt Nép Könyvkiadó, Bp. 1951. 336 о.) A terjedelmes kötet a Budapesti Megyei Bíróság Büntető Tanácsa előtt Olti Vilmos elnökletével lezajló tárgyalás négy napján (1951. június 22., 23., 25. és 26.) elhangzott vádiratot (Alapy Gyula ügyészségi elnök), a 9 előzetes letartóztatásban lévő vádlott kihallgatását, a 24 tanú meghallgatását (akik kivétel nélkül ugyancsak letartóztatásban voltak), egy fegyverszakértő kihallgatását, Alapy főállamügyész vádbeszédét, a védők beszédeit, a vádlottak utolsó szó jogán elhangzott felszólalásait és végül az elsőfokú ítéletet tartalmazza. Megállapítható, hogy a szűkebb értelemben vett Grősz-per anyaga már ekkor publikussá vált. Kérdéses viszont az, hogy a Szürke könyv dokumentációja mennyiben hiteles? A kötet utolsó oldalán, lapalji jegyzetben a következő olvasható: „Ez a kiadvány a demokratikus államrend elleni összeesküvés vezetésének bűntettével és más bűntettekkel vádolt Grősz József és társai bűnperének gyorsírási jegyzőkönyvei alapján készült." (336. o.) Ilyen gyorsírói jegyzőkönyv azonban nem került elő. A vádirat, a vádbeszéd és az ítélet már előre elkészült és azokat a politikai vezetés jóváhagyta. A vádlottak kihallgatásakor elhangzó vallomásokat az AVH-n előre megszerkesztették, leírták és a vádlottakkal betaníttatták, akiknek csak arra kellett ügyelniük, nehogy „bakizzanak". Egyetérthetünk a szerzőkkel, hogy a Szürke könyv dokumentációját végső soron hitelesnek lehet tekinteni. 1951-től egészen 1995-ig nem sok szó esett a Grősz-perről és magáról Grősz József kalocsai érsekről. (Amint máig sem született Grőszről érdemi életrajz vagy monográfia.) Amikor a BM-ből az iratok jelentős része átkerült a Történeti Hivatalba, az illetékes egyházi levéltárak is részben megkapták illetékesség szerint a hozzájuk tartozó iratokat. így került a Grősz-per anyagából a Kalocsai Érseki Levéltárba az annak idején a házkutatás során lefoglalt és a peranyaghoz csatolt, az érsek által néhány hónapig vezetett kéziratos Napló. Ennek első bejegyzése 1944. október 11-én kelt, és a feljegyzések 1946. január 6-án szakadnak meg. Grősz érsek naplóját Török József 1995-ben publikálta, kiegészítve az érsek által 1945. szeptember 2-án lezárt, a Szentatyához intézett jelentéssel. (Grősz József kalocsai érsek naplója 1944-1946. Sajtó alá rendezte Török József. Szent István Társulat, Bp. 1995. 347 о.) A jegyzetapparátus nélkül közreadott naplótöredék — amelyhez Török József rövid életrajzot írt Grősz érsekről — a későbbi perre nézve nem releváns. Mégis azért érdemel figyelmet, mert fontos információként szolgál az érsek egyházkormányzati, egyházpolitikai felfogásáról, nézeteiről, s nem utolsósorban személyéről, jelleméről. Ezek az adalélok segíthetnek megértenünk viselkedését őrizetbe vétele után, a per folyamán, majd később a börtönben, s végül szabadulását követően a korai Kádár-korszak katolikus egyházának élén betöltött szerepét. A koncepciós perek természetrajzának megismeréséhez Szabó Csaba A Grősz-per előkészítése című kötete ad alapvető segítséget. Arra vállalkozott, hogy a per előkészítésének dokumentumait publikálja, bemutatva a koncepció fokozatos alakulását, változásait, amelyek nem elsősorban a nyomozás eredményeitől, a feltárt tényektől változtak, hanem a politikai vezetés elvárásainak megfelelően. A párthatározatok, döntések adták mindennek az alapját, amelyeket a szerző-szerkesztő is közöl, majd az államvédelem, a politikai rendőrség tevékenysége nyomán keletkezett iratokat — az ún. vizsgálati szakasz dokumentumait — sorakoztatja fel, mígnem eljutunk a főtárgyalás nyitányáig. Az első irat 1947.. áprilisban keletkezett, és az MKP vezetése részére készült rövid jellemzés Grősz József kalocsai érsekről. Nyilvánvaló, hogy a politikai rendőrség nemcsak Mindszentyt, hanem a többi főpapot, így Grőszt is 1945-től kezdve megfigyelés alatt tartotta. A készülő újabb monstre per fő stratégiai irányai a katolikus egyháziak ellen 1951 tavaszára összeálltak. Ám sokáig kérdéses volt, hogy ki vagy kik legyenek annak főszereplői? Végül is a választás Grősz Józsefre esett. Az érsek őrizetbe vételére 1951. május 18-án este került sor a kalocsai érseki palotában. (Az egyházpolitikai kontextust jól érzékelteti, hogy másnap hirdették ki az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló 1951:1. törvénycikket.) Az ügyész június 4-én rendelte el előzetes letartóztatását. Maga a per június 22-28. között zajlott le.