Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Makkai Béla: A sajtó szerepe a magyar kormány ó-romániai nemzetgondozási programjában 3
18 MAKKAI BÉLA a bukaresti követség új előterjesztésében a két bukaresti magyar lap összeolvasztására tett javaslatot, mondván, ez a megoldás elejét veszi a kicsinyes versengésnek, s a kormánynak jóval kisebb (évi 3 ezer frank) megterhelést jelent csupán. A javaslatot 1909 novemberében a bukaresti követség javaslatára a közös külügyminisztérium is támogatta, természetesen szigorú feltételekkel." Az egyesülés s az áhított béke azonban mégsem jött létre, sőt a korábbi ellentétek fokozott erővel izzottak fel a két újság között. A magyarság szennyesének kiteregetése az indulatok hevében sok kárt okozott a „Romániai akció"-пак is, amiről a többszörösen frusztrált, s türelmét vesztett Scheier Németh egyre kendőzetlenebbül szólt a nyilvánosságnak.100 Az utóbb Újváry esperesre is sárt dobáló lap ellen Bánffy Dezső volt kormányfő, a református Konvent világi elnöke is fellépést sürgetett utódjánál, Khuen-Héderváry Károly miniszterelnöknél.10 1 De erre már nem maradt alkalom. A hangnem eldurvulását jórészt Scheier Németh erkölcsi és vélhetően egzisztenciális talajvesztése és fokozódó kétségbeesése táplálta; a Romániai Hírlapnak ugyanis ekkor már csak hetei maradtak... Scheier Németh utolsó esélyét az időközben négyoldalasra sorvadt lapja megmentésére a követség 1910 eleji sajtójelentése villantotta fel. A külügyminisztérium Budapesthez intézett átiratában azt kérte, hogy a végső döntés előtt a Miniszterelnökség várja meg a Wodianer Rudolf főkonzul és Scheier Németh között folyó tárgyalások eredményét.10 2 A konzultáció részleteit homály fedi, ám kimenetele nem kérdéses: az állandó viaskodásban megfáradt Scheier Németh Ignác háromévi ellentmondásos — de nem minden haszon nélkül való10 3 — működés után, 1910 első évnegyedében felszámolta kiadói vállalkozását. Csendes mederben - a Romániai Magyar Újság (1909-1916) A Kárpátokon túli magyarság mégsem maradt anyanyelvű orgánum nélkül. Még 1908 novemberében alapított nyomdát a román fővárosban Brozer 99 Uo. A Miniszterelnökség, a követség és a főkonzulátus szigorú instrukciói szerint szerkesztett lapot hazafias, de Romániával szemben lojális szellemben kívánta megvalósítani évi 2500 koronás állami szubvencióval, amit már június elejétől utalhatónak tartott - a megkívánt fúzió és a felsorolt feltételek vállalása esetén. 100 Bánffy Dezső, a Magyarorszgi Református Egyház Egyetemes Konventje világi elnökének levele Khuen-Héderváryhoz (1910. júl. 12.). MOL, К 26, 858. es., 1910-XX-4010. sz. (522. alapsz.); RH, 1910. jún. 26. 101 Scheier Németh A bőkezű ref. Convent с. cikkében pazarlással vádolta a református egyház vezetését, amiért állami pénzen oda építtetett iskolát, ahol alig éltek magyarok, s így a református tanköteleseknek napi egy órát kellett gyalogolniuk a külső kerületekből. A szerkesztő Újváry esperest azzal vádolta, hogy egyedül lakik egy 8 szobás házban, holott számára bőségesen elegendő volna az 5 szobás lak a parókián, így lakását iskolaként is hasznosíthatnák. A szókimondó műkertész azt is nehezményezte, hogy az esperes évi 8 ezer frank fizetést kap a stólán kívül, s a románul is tudó, regáti ösztöndíjjal végzett tanítónők helyett saját pártfogoltjait (pl. Makkai Erzsébetet) alkalmazza. Végül azzal fenyegetőzött, hogy bizalmas értesüléseit a hazai sajtóban is megszellőzteti. L. RH, 1910. jún. 26. Bánffy Dezső 1910. július 12-ei felháborodott levelének hátoldalán az a megállapítás olvasható, hogy hatalmi eszközzel a szerkesztőt nem képesek elhallgattatni, zsarolásainak ugyanakkor a Miniszterelnökség semmiképpen nem enged, ezért fel kell készülni a lap további kellemetlen támadásaira. L. MOL, К 26, 858. es., 1910-XX-4010. sz. (522. alapsz.) 102 Pro domo. (1910. febr. 24.) MOL, К 26, 858. es., 1910-XX-522. sz. 103 Makkai Béla: A Romániai Hírlap (1907-1910). Pro Minoritate, 2005/Ősz. (Sajtó alatt.)
