Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Makkai Béla: A sajtó szerepe a magyar kormány ó-romániai nemzetgondozási programjában 3
MAGYAR KORMÁNY Ó-ROMÁNIAI NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMJA 13 hagyjon fel végre az Újváry esperes elleni ellenségeskedéssel, máskülönben nem tartóztatják...6 3 Egy kéretlen konkurens: a Romániai Hírlap (1907-1910) Ekkor lépett színre a tőkeerős laptulajdonos, Scheier Németh Ignác tájkertész és virág-nagykereskedő,6 4 aki csaknem egy évtizedes romániai tartózkodás után6 5 indította el a Romániai Hírlapot 1907 novemberében.6 6 Hogy miért éppen ekkor? Rejtély Az időzítést mindenesetre gyanússá teszi, hogy a félszázezernyi bevándorolt (és ugyanennyi csángó) magyarnak ekkor már évek óta saját lapja volt. Nem meglepő tehát az új, magyar orgánum összességében meglehetősen hűvös fogadtatása. Poliány maga is érthető ellenérzéssel reagált a szűkös anyanyelvi olvasótábor megosztását jelentő lapalapításra. A Miniszterelnökség sajtóosztályán ugyan nem volt ismeretlen a laptulajdonos személye, a romániai titkos akció vezetését mégis az óvatos távolságtartás jellemezte. Scheier Németh ugyanis Irányelvek címmel közzétett szerkesztői programjában az orgánum teljes anyagi és politikai függetlenségével kérkedett,6 7 ebből és más jelekből pedig kézenfekvően az következett, hogy az újságot a magyar kormány pártfogását élvező laptárs ellenében alapították. Scheier Németh lapja a Kárpátok másik oldalán ugyancsak ideges reakciókat váltott ki.6 8 A Neamul Românesc és a Seara című lapok sovinizmussal és titkos célok szolgálatával vádolták az „ellenlap"-ot (utóbbi egyúttal elismerte, hogy a Bukaresti Magyar Újság soha nem volt románellenes).69 Akárhogyan ítélték is meg a kortársak a virágkereskedő kiadói vállalkozását, azt mindenképpen le kell szögezni, hogy a helyi igényeknek megfelelő és lojális hangvételű kisebbségi hetilapot adott közre, amelynek talán csak egy komoly hibája volt: hogy megátalkodottan próbálta lejáratni szakmai riválisát.7 0 Először a Magyai- Társulat lobogójának beszerzésében vállalt visszás szerepe örvén tá-63 Budapest 2400 frank helyett 1000 frank illetménynövelést tartott méltányosnak. L. Pro domo (1907. júL 2.) MOL, К 26, 858. es., 1907-XX-3238. sz. (320. alapsz.) 64 Romániai Hírlap (a továbbiakban: RH), 1908. nov. 29. 65 Pro domo. (1908. ápr. 30.) MOL К 26 ME 858. es., 1908-XX-825. sz. (245. alapsz.) 66 Wodianer Rudolf, bukaresti főkonzul szerint a vállalkozó évi 60-70 ezer frank bevétellel rendelkezett. L. Pro domo. (1908. jan. 21.) MOL, К 26, 858. es., 1908-XX-245. sz. 67 A szerkesztő többek között azt írta a lap céljáról, hogy „részrehajlás nélkül, fölfelé [sic!] és lefelé egyaránt függetlenül álljon szolgálatában a magyarság ügyének". L. RH, 1907. nov. 17. 68 L. az említett lapok vonatkozó cikkeinek magyar fordításait. MOL, К 26, 858. es., 1908-XX-245. sz. 69 Uo.; Seara, 1908. nov. 19.; Neamul Românesc, 1908. nov. 15. [28.] A Critica 1908. febr. 21-i száma ugyancsak „dicséretes"-nek nevezte Poliány szakmai működését. Poliány gyakran hangoztatott románbarátságát az is alátámasztotta, hogy felesége kiválóan megtanulta a nyelvet és fordított is románból; másfelől a szerkesztésében megjelenő Romániai Magyarok Nagy Képes Naptárában színes tudósításokat közölt a korabeli Romániáról. L. Pro domo. (1908. ápr. 30.) MOL, К 26, 858. es., 1908-XX-825. sz. (245. alapsz.) 70 A Julián Egyesület úgy instruálta Poliányt, hogy tudomást se vegyen a provokatív vezércikkekről, hiszen a közöny mindennél sorvasztóbb hatású eszköz az új lap elnémítására. L. Pro domo. (1908. jan. 21.) MOL, К 26 858. es., 1908-XX-245. sz.
