Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Makkai Béla: A sajtó szerepe a magyar kormány ó-romániai nemzetgondozási programjában 3
12 MAKKAI BÉLA Mindez 1906 derekán történt, amikor is a szakmai karrierjének csúcsára elérkező Poliány az első nagyobb botlását elkövette. Lapja 47. és 48. számában elmarasztalta a „Romániai akció" református ágának vezetőjét, Újváry István esperest, mondván, hogy az nem látja, a magyar egyesületek társadalmi integrálódásához milyen kiváló alkalmat kínál egy bemutatkozás Károly király 40 éves uralkodói jubileumán.5 8 A megbántódott lelkész az erdélyi püspök révén nyilvános elégtételt követelt. A Miniszterelnökség a mindig tapintatos Pallavicini őrgróf közvetítését kérte. A követség hamarosan kimerítő jelentést tett az ügyről, melynek végkicsengése az volt, hogy a kialakult helyzetért az érintettek egyaránt hibásak. Miután azonban a maga posztján mindkettő hasznos munkát végzett, a Miniszterelnökség lezárta az ügyet azzal, hogy hasonló nyilvános konfrontációt a továbbiakban nem néz el az akció alkalmazottaitól.5 9 A magyar egyesületek közös (!) pavilonjában tett több mint félórás királyi vizit egyébként kétségtelenül jó hatással volt a magyarság romániai megítélésére. A kiállítás sikerének fényében sütkérező Poliány tehát nem minden alap nélkül nevezhette „diadalnak" az eseményt.6 0 Ebben a kivételes pillanatban a szerkesztő új fejezetet próbált nyitni a romániai magyar sajtó történetében, s azzal kereste meg a külföldi akciók szellemi atyját és motorját, Klebelsberg Kunót, hogy alkalmasnak látná az időt lapja napilappá fejlesztésére. A külügyi csatornán megérkező elutasítás azonban kijózanító tárgyilagossággal utalt a szűkös keresletre, és a vállalkozás felfuttatásának egyéb kockázataira. Távlatos terveihez Poliány így kedveszegetten igyekezett egyéb pártfogókra lelni. Először ifj. Andrássy Gyula belügyminiszternél ajánlkozott,61 majd 1907 tavaszán az agrártárcától próbált támogatáshoz jutni.6 2 Schönburg herceg, az új bukaresti követ ekkor már arról tájékoztatta a kormányt, hogy Bukarestben Poliány hazatérését rebesgetik. Virágnyelven ezt a szándékot fejezte ki a szerkesztő újabb előterjesztése is, amelyben javadalma jelentős növelése mellett rendkívüli segélyért folyamodott. A csatolt orvosi szakvélemény gyógyfürdő kúrát javasolt számára.. Az akció vezetése — tekintettel a jelentős inflációra — nem zárkózott el az illetményemeléstől, a gyógykezelés támogatásával azonban nem kívántak hivatkozási alapot teremteni. A kért „drágasági pótlék" kevesebb, mint felének jóváhagyáshoz azonban egy baráti figyelmeztetés is társult, nevezetesen, hogy 58 Bartók püspök Wekerle Sándor miniszterelnökhöz írt jún. 2-ai levele szerint a szerkesztő hazugnak, provokátornak és a magyar ügy ellenségének nevezte az esperest. L. MOL, К 26, 858. es., 1906-XVII-3366. sz. (310. alapsz.) Újváry 1906. okt. 26-ai Bartókhoz írt levelében azt írta, hogy a nézeteltérés a „pavillonocska idétlen ötletéből keletkezett". Egyébként „hazug fráter"-nek nevezte Poliányt. L. MOL, К 26, 858. es., 1906-XVII-5348. sz. (310. alapsz.) 59 Fogalmazvány (1906. nov. 2.) Bartók György református püspökhöz. MOL, К 26, 858. es., 1906-XVII-5281. sz. (310. alapsz.) 60 A fogadóbizottságban a lapszerkesztő Edit nevű lánya jó románsággal maga is szót váltott a királlyal. L. Bukaresti Magyar Újság, 1906. jún. 28. 61 Miután azt a hírt vette, hogy a tárca lapot kíván alapítani Romániában. Természetesen apellált külhoni tapasztalataira is. L. Poliány levele ifj. Andrássy Gyula belügyminiszterhez (D. n. Érk.: 1907. febr. 24.) MOL, К 26, 858. es., 1907-XX-1757. sz. (320. alapsz.) 62 Poliány Zoltán levele Darányi Ignác földművelésügyi miniszterhez (D. n. Érk.: 1907. febr. 24.). MOL К 26 ME 858. es., 1907-XX-1614. sz. (320. alapsz.)
