Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Makkai Béla: A sajtó szerepe a magyar kormány ó-romániai nemzetgondozási programjában 3
MAGYAR KORMÁNY Ó-ROMÁNIAI NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMJA 11 resti parlamentben csakugyan napirendre tűzték annak a törvénytervezetnek a tárgyalását, amely a külföldiek által fenntartott (!) magániskolákban célul tűzte ki a román nyelvórák megháromszorozását. A harciasan élesre hangszerelt cikk szerint Bukarestben a magyar érdekeket nem képviseli senki, a Monarchia „meghunyászkodik a kicsiny, de vakmerő Románia előtt". A román nemzeti karakter árnyoldalait bemutató, s a románellenes indulatok felszítására is alkalmas tiltakozás lehetséges diplomáciai következményeit a kormány egy higgadt hangvételű sajtó-helyreigazítással kívánta mérsékelni.53 A megbízást a Bukaresti Magyar Újság szerkesztője kapta. Poliány tapintatos „bukaresti levele" Rákosi Jenő Budapesti í/íV/apjában látott napvilágot. Poliány írásában megköszönte a laptárs érdeklődését, de arra figyelmeztetett, hogy a hasonló témájú hazai cikkek java „célt téveszt, s nekünk inkább árt, mint használ". Majd sietett leszögezni, hogy a román tanfelügyelet egyetlen magyar iskolát sem záratott be, legfeljebb az államnyelv ismeretére vonatkozó követelmények szigorodtak, ami viszont mindenütt — Magyarországon is — a boldogulás előfeltétele. A magyar nemzeti érdekek érvényesülésére végül azt az érvet hozta fel, hogy a közelmúltig egyetlen református magyar iskola működött az ó-királyságban, szemben a jelen örvendetes állapotaival.54 Mindezek után természetesnek tűnik, hogy a Miniszterelnökség nemcsak a 6 ezer frankos kamatmentes hitelt ítélte meg a szerkesztőnek, de szubvencióját is jelentősen megemelte.6 5 Viszonzásképpen azt várták tőle, hogy a lap egy éven belül heti két alkalommal jelenjék meg. A budapesti személyes egyeztetésen az akció illetékesei mégis arra az álláspontra jutottak, hogy — noha a regáti magyarság intenzív orientálása hosszútávon ezt kívánná — a Bukaresti Magyar Újság még nem alkalmas a filléres napilappá válásra.5 6 A beruházások és a sikeres üzletpolitika eredményeként azonban a lap forgalma így is örvendetesen növekedett. A gyarapodó bevételek és a saját nyomda előnyei miatt — a bukaresti követ javaslatára — Poliány támogatását valamelyest mérsékelték, s a Sajtóalap helyett a Külföldi Alap költségvetésébe illesztették.57 53 N. B, Emlékeztető, ill. Berzeviczy Albert kultuszminiszter levele Tisza István miniszterelnökhöz (1905. márc. 27.). MOL, К 26, 631. es., 1905-XVII-1542. sz. 54 A romániai magyar iskolák ügye. Levél a szerkesztőhöz. Budapesti Hírlap, 1905. ápr. 21. Ha magyar iskolákat nem is, de görögöket bezáratott Dobrudzsában a román hatóság. L. Bíró Sándor: Kisebbségben és többségben. Románok és magyarok (1867-1940). Bern, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, 1989. 247. Bukarestben több magyar elemi- és ún. ismétlőiskola, óvoda és diákétkezde működött, de katolikus és református jelleggel hosszabb ideig léteztek elemi iskolák Bráilában, GalaÇi-ban, Ploie§ti-ben, Pite§ti-ben, Giurgiuban, Buzáuban, Turnu-Severinben, Tirgov§itéban, sőt Sardaruban és Brezoiuban is. L. Makkai Béla: Magyarsággondozás GalaÇin (1901-1920). In: Hagyomány, közösség, művelődés. Tanulmányok a hatvanéves Kósa László tiszteletére. Szerk. Ablonczy Balázs, ifj. Bertényi Iván, Hatos Pál, Kiss Réka. Budapest, Books in Print, 2002. 492-504.; Uő: A kivándorolt magyarság anyaországi támogatása a múlt század elején - Ploie§ti példáján. Századok, 2002. 1. sz. 3-30.; Uő: A református magyarság Ó-Romániában. Pro Minoritate, 2005/Tavasz. 69-81. 55 Mégpedig 75%-kal 7 ezer frankra. A hiteltörlesztést Poliánynak csak egy évvel később kellett megkezdenie, évi 800 frankos részletekben. L. Tisza átirata Goluchowskinak. (1905. márc. 30. Fogalmazvány.) MOL, К 26, 858. es, 1905-XVII-1558. sz. (239. alapsz.) 56 N. В. (Emlékeztető, 1905. máj. 29.) MOL, К 26, 858. es, 1905-XVII-2243. sz. (239. alapsz.) 57 N. В. (Emlékeztető, 1906. júl. 25.) MOL, К 26, 858. es, 1906-XVII-3327. sz. (310. alapsz.)
