Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Makkai Béla: A sajtó szerepe a magyar kormány ó-romániai nemzetgondozási programjában 3
10 MAKKAI BÉLA hetjük, hogy 1904 januárjában a kormány arra kérte az akcióban érintett egyházak képviselőit (Szmrecsányi Pál katolikus és Bartók György református püspököket), hogy minden beosztottjukat szorítsák a szerkesztővel való aktív kapcsolattartásra.4 6 Poliányt viszont külügyi csatornákon arra hívták fel, hogy a lap gazdasági karakterének erősítése végett lépjen érintkezésbe a mezőgazdasági tárca alá tartozó Székelyföldi Kirendeltséggel, s minden feltűnést kerülve, tegye közzé annak hirdetéseit.47 Alig egy éves működés után 120 előfizetője volt a lapnak, amely hetente 6-700 példányban gördült le a nyomdagépről. Poliányt a szokványosnak mondható gáncsoskodások ellenére sokan segítették, egyházközségi elnöksége tekintélyt adott számára, s a friss lapszámokat olvasó magyarok hamarosan egyik szellemi vezérükként tisztelték. A sikerek hatására már ekkor tervbe vette az újság fejlesztését, mivel csak nagyobb példányszámban, több oldalon és mellékletekkel (naptárral, regényújsággal) gyarapodva látta biztosítva a román konkurencia ellensúlyozását. Legalább is ezzel érvelt feljebbvalóinak a felmerülő költségek fedezetéért folyamodván.48 1904 tavaszán egy jelentősebb beruházásihitel-kérelemmel állt elő, hogy a Bukaresti Magyar Újság előállításának teljes folyamata az ő - s általa a magyar kormány ellenőrzése alá kerüljön. Természetesen az akció vezetésének is érdekében állt megtörni az egyetlen magyar (bár elavult) betűkészlettel rendelkező bukaresti nyomda monopóliumát, de fedezet hiányában a fejlesztést a következő pénzügyi évre halasztották.49 Ehhez képest Poliány még ugyanazon év őszén újabb pályázatot nyújtott be: a Julián Egyesület5 0 közvetítésével egy évi 200 koronás iroda-általány jóváhagyását kérte. Az egyesület ajánlása szerint ezt a romániai magyarok kalendáriumának közös munkálatai és Poliánynak a magyar családok hazatelepítésével és az ösztöndíjra jelöltek közvetítésével kapcsolatos sűrű teendői kellőképpen indokolták.5 1 Az elmondottakból kiviláglik, hogy Poliány az eredeti várakozásoknak megfelelően a „fiomániai akció " egyik kulcsfigurájává vált, s méltán rászolgált „bizalmi férfiú" elnevezésre. Ennek a személye iránt táplált bizalomnak a jele, hogy a romániai titkos akcióba akaratlanul és avatatlanul beavatkozó budapesti sajtó megfékezésében is fontos szerepet kapott. A Pesti Hírlap egy 1905-ben megjelent közleménye — a Magyar iskolák elrománosítása címmel — éles szavakkal támadta nemcsak a román, de a magyar kormányt és a bukaresti külképviselet tagjait is.5 2 A buka-46 Fogalmazvány Szmrecsányi Pál nagyváradi katolikus és Bartók György erdélyi református püspökökhöz (1904. jan. 21.). MOL, К 26, 858. es., 1903-XVIII-410. sz. (335. alapsz.) 47 Uo. De törődtek Poliány személyes igényeivel is: Klebelsberg többször is közbenjárt érdekében Falk Miksánál, aki a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének elnöki tisztét is betöltötte. A külföldön működő Poliánnyal azonban rendkívüli megbízatása ellenére sem tettek kivételt. L. Klebelsberg levele Falk Miksa országgyűlési képviselőhöz (1904. ápr. 12. Fogalmazvány) és Pro domo (1904. dec. 9.). MOL, К 26, 858. es., 1904-XVIII-718. és 5775. sz. (335. alapsz.) 48 Poliány Zoltán memoranduma Tisza Istvánhoz. (D. n. Érk.: 1904. febr. 7-én) MOL, К 26, 604. es., 1904-XVIII-636. sz. 49 Poliány Zoltán 1904. ápr. 26-ai levele Tisza Istvánhoz, ill. fogalmazvány a közös külügyminiszterhez jún. 20-ai dátummal. MOL, К 26, 858. es., 1904-XVIII-2806. sz. (335. alapsz.) 50 A magyar kormány „Szlavóniai akciójának" fedőszervezete. Ügyvezető igazgatója Klebelsberg Kuno volt. 51 Pro domo. (1904. nov. 14.) MOL, К 26, 858. es., 1904-XV1II-5325. sz. (335. alapsz.) 52 Magyar iskolák elrománosítása. Pesti Hírlap, 1905. márc. 12.
