Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Tilkovszky Lóránt: Gratz Gusztáv és a "Népinémet Bajtársak" viszonya történetéhez. 1935-1936. évi dokumentumok Gratz irathagyatékából 161
GRATZ GUSZTÁV ÉS A „NÉPINÉMET BAJTÁRSAK" VISZONYA 163 DOKUMENTUMOK 1. Gratz Gusztáv levele Pataky Tibor államtitkárhoz, a miniszterelnökség nemzetiségi ügyosztályának vezetőjéhez1 Tisztelt Barátom! Gündisch „Megjegyzéseidre vonatkozólag nézetemet a következőkben foglalhatom össze: 1. Németország érdeklődése a német határokon túl élő németek iránt valóban már a háborút közvetlenül követő időkben is nagyobb volt, mint a háború előtt. Bleyer akkori megfigyelése szerint mindazok a körök, amelyek a háború előtt a koloniális kérdések iránt érdeklődtek, most egyszerre a kisebbségi kérdésekkel kezdtek foglalkozni. De viszont az is tény, hogy a német kisebbségek iránti érdeklődés Hitlerék uralomra jutása után megint erőteljesebb, céltudatosabb és erőszakosabb volt, mint az ezt megelőző korszakban. Erre bizonyítékokat lehet találni Lengyelországban, ahol a német kisebbség teljesen „gleichschaltolva" van,2 Romániában és Jugoszláviában, ahol a Hitler-rezsim égisze alatt indult meg az „Erneuerungsbewegung", és Magyarországon is.3 2. A Huss-csoport állásfoglalása az iskolakérdésben valóban nem tér el nagyon az enyémtől. Jobban tudod nálam, hogy a szülői értekezletekhez való ragaszkodásnál mi vezet. Hussék tényleg a szülői értekezletek ellen vannak, Bleyer is ellenük volt, és ha egyedül a magyarországi iskolakérdést tartanám szem előtt, a mi intern kisebbségi politikánk szempontjából én is ellenük volnék, mert a szülői értekezletek csak a kisebbségi iskolák létesítésének megakadályozására nyújtanak módot. Csak meghajlok az előtt, ha a kormány azt mondja, hogy a mi extern kisebbségi politikánk szempontjából a szülői értekezletek fenntartásától nem lehet eltekinteni.4 3. Abban azonban, hogy a Hussékkal való ellentétek csak személyi természetűek, Gündischnek nincs igaza. A valóságos ellentét köztünk és őközöttük, — amiről csak Németországgal való külpolitikai viszonyunkra való tekintettel nem beszélnék a nyilvánosság előtt,5 — az, hogy Hussék Berlinből kapják a maguk utasításait, a múltban eléggé jelentékeny pénzösszegeket is kaptak onnan, és valószínűnek tartom, hogy ez a pénzforrás rájuk nézve most sem dugul el teljesen.6 Mi ezt a berlini befolyást szeretnénk kiküszöbölni.7 Hasonló törekvések és ellentörekvések mutatkoznak különben Ausztriában, Romániában, Jugoszláviában is, ahol bizonyos mozgalmak is vannak keletkezőben a „nicht-gleichgeschaltet"8 német kisebbség egységes megszervezése érdekében, mégpedig az egyik mozgalom (Schiemann vezetése alatt) határozottan antihitlerista irányban,9 a másik, (amelybe én is szeretném a dolgokat terelni), a politikai jelszavak kikapcsolásával. 4. Amit Gündisch a két ellentétes iránynak a németségen belül való fennmaradása hátrányos következményeiről beszél, azt igaznak tartom, de amíg az egység helyreállítása csak úgy történhetik, hogy az egész magyaror-
