Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Tilkovszky Lóránt: Gratz Gusztáv és a "Népinémet Bajtársak" viszonya történetéhez. 1935-1936. évi dokumentumok Gratz irathagyatékából 161

164 TILKOVSZKY LÓRÁNT szági németség berlini diktátum alá kerüljön, a megegyezés még károsabb volna az ellentéteknél. Jegyzetek az 1. sz. dokumentumhoz 1 Az irathagyatékát később rendezgető Gratz a következő magyarázatot fűzte ehhez a keltezetlen,valószínűleg 1935 őszéről származó leveléhez: „A Huss-csoportnak 1935. június 15. után bekövetkezett különválása® után néhány hónappal Gündisch Guido dr., aki már Bleyer idejében kivált a német egyesületbőlb és ezért a konfliktus keletkezésének időpontjában sem az egyik, sem a másik oldalon nem foglalt állást, levelet írt a miniszterelnökségnek, amelyben előadja saját nézeteit erről a konfliktusról,0

inkább Hussék álláspontjára helyezkedve. Gündischnek erről a leveléről való véleményemet a miniszterelnökség kívánságára e levélben foglaltam össze." a. Ez a „különválás" valójában csak egy évvel később, a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület 1936. augusztus 20-i közgyűlésén következett be, amikor már az egyesület vezetőségének teljes megtisztítására került sor a „túlzó elemektől", amelyek Huss Richard debreceni germanista egyetemi tanár vezetésével önálló szervezkedésbe kezdtek, mint „Népinémet Bajtársak". Az egyesület 1935. június 14-i (és nem 15-i) végrehajtóbizottsági ülésén az történt, hogy a vezetőségből azokat távolították el, akik leginkább „kompromittálván" magukat azáltal, hogy német népiségvédelmi agitációjukkal, s főleg annak az 1935. március végi országgyűlési választások alkalmával ellenzéki politikai síkra vitelével oly széleskörű és heves nacionalista felháborodást keltettek, hogy már-már az egyesület felszámolását követelték, amelynek vezetőségében ilyen „izgatók" foglalhatnak helyet. Ilyen körülmények között vállalkozott Gratz, mint az egyesület elnöke, arra, hogy szabadságolja főtitkári tisztségéből az egyesület főtitkárát, Bäsch Ferencet, míg le nem zárul az ellene „a magyar nemzet gyalázása" címén indított per. Bäsch valójában az erőszakos névmagyarosítás ellen szólalt fel az egyesület egy vidéki csoportja nyilvános gyűlésén még 1933. novemberében, s Gratz abban bízott, hogy el tudja érni a kormánynál az effajta perek megszűntetését. A szabadságolt főtitkár bajtársai megnyugtatására feléjük azt hirdette, hogy idővel Bäsch még vissza is kerülhet az egyesület vezetőségébe, ha nem is ilyen exponált posztra. b. Gündisch Guido — korábbi ellentéteik után — 1921-ben lett harcostársa annak a Bleyer Jakabnak, aki egy német kultúregyesületért küzdött, s ügyvezető alelnöke lett azután az 1924-ben Gratz elnökségével megalakult egyesületnek. Viszonyuk azonban már 1929 őszén igen megromlott, 1931-ben teljes szakításukhoz vezetett. c. Gratz szerint Gündisch az 1935. június közepi végrehajtóbizottsági ülés után néhány hónappal küldte meg levelét a miniszterelnökségnek. Bizonyára nem e levélben, hanem egy „Megjegyzések" kezdetű csatolmányban fejtette ki nézeteit a Huss és a Gratz féle irányzat konfliktusáról. Pataky minderről Gratz véleményét kérte. Sem e levél, sem csatolmánya nincs Gratz irathagyatékában, és a miniszterelnökség levéltárában sem volt fellelhető. 2 A külföldi németség egységesen nemzetiszocialista befolyás és irányítás alá vétele érdekében („Gleichschaltung") a németbirodalmi népiségi és pártszervek (Volksdeutscher Rat, Auslandsorganisation der NSDAP) egymással is vetélkedve küzdöttek és értek el 1934-1935-ben már számottevő eredményeket a különböző irányzatok és szervezetek közt megoszló lengyelországi németség vonatkozásában is, annak ellenére, hogy a külső beavatkozás leplezése érdekében egyelőre meglehetős óvatossággal voltak kénytelenek eljárni. Még korai ekkor Gratz részéről teljes gleichschaltolásukról beszélni, hiszen e tárgyban még 1937-ben is további irányelvek és utasítások kiadására volt szükség minden német kisebbséggel rendelkező ország viszonylatában, külön-külön is meghatározva a körülményeiknek megfelelően alkalmazandó eljárást. 3 A romániai és a jugoszláviai német kisebbség körében kibontakozó nemzetiszocialista jellegű „megújulási mozgalmakról" ugyanez mondható. Magyarországon, ahol a Volksdeutsche Kameradschaft jelentette a „megújulási mozgalmat", a gleichschaltolási törekvések szintén az állam, a kormányzat ellenállásába ütköztek; az általa támogatott Magyarországi Német Népművelődési Egyesület vezetésében Gratz Gusztáv által képviselt irányzat 1938 végéig tudta folytatni az e tekintetben egyre nehezebbé, végül kilátástalanná váló harcát. 4 Az 1935. december 23-án megjelent 11.000/1935 ME sz. kisebbségi népiskola-rendelet a korábbi B-típusnak megfelelő, vegyes tanítási nyelvű oktatás egységes bevezetéséről döntött. A Husscsoport egyéb — így különösen a tanítóképzésről való megfelelő gondoskodást hiányoló — kritikai észrevételek mellett azért támadta a rendeletet, mert az a közismerten befolyásolható szülői értekezletek rendszerét fenntartva, nem zárta ki annak lehetőségét, hogy „ahol a szülők úgy kívánják", az eddigi C-típus szerint folyhat ezentúl is az oktatás, tehát a csupán heti néhány órás tantárgyként ok-