Századok – 2006

TÖRTÉNETI IRODALOM - Ein Zweigeteilter Ort? Hof und Stadt in der Frühen Neuzeit (Ism.: Dominkovits Péter) 1575

TÖRTÉNETI IRODALOM EIN ZWEIGETEILTER ORT? Hof und Stadt in der Frühen Neuzeit. Hg. Susanne Claudine Pils - Jan Paul Niederkorn. Studien Verlag. Innsbruck-Wien-Bozen 2005. 271 o. (Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte Bd. 44.) EGY KETTÉOSZTOTT HELY? Udvar és város a korai újkorban Az elmúlt két évtizedben a megújult közép- és kora újkori uralkodói, fejedelmi udvar kutatása nyomán új impulzusokat nyert a városkutatás is. Német nyelvterületen a kutatási irány iniciálója, mind a mai napig is meghatározó intézménye az 1985-ben létrehozott, majd Werner Paravicini professzor 1990. évi elnökletével különböző projekteken keresztül egyre kiterjedtebb és intenzívebb kutatásokat folytató, az eredményeket folyóiratban, konferenciákon és azok köteteiben, illetve jelentős részben az interneten (http://resikom.adw-goettingen.gwdg.de) közreadó Residenz-Kommission der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen. Az egyre elterjedtebbé és differenciáltabbá vált udvarkutatás historiográfiailag is érdekes folyamatában — amelynek sokirányúságát kiragadott példaként jól illusztrálja az 1995 tavaszán cseh-osztrák-lengyel együttműködéssel megtartott „Bürger, Adel und Klerus in den Residenzstädten der Frühen Neuzeit" nemzetközi konferencia — 1999 áprilisában, Bécsben megalakult a hazai kutatások szempontjából is fontos szakmai kör, az Arbeitkreis „Höfe des Hauses Österreich". 1999 novemberét, a feladatok kijelölését, a működési forma meghatározását követően 2000 márciusától tematikus konferenciák sora következett (pl. 2000 márc.: Bécsújhely: a bécsi udvar, 2001. ápr. Prága: a Habsburg udvar és Prága, 2002. Innsbruck: Az innsbrucki udvar). A nemzetközi rendezvénysorozat következő állomására 2003. március 23-24-én Bécsben került sor. Az Osztrák Tudományos Akadémia Történeti Bizottsága (Historische Kommission der Österreichischen Akademie der Wissenschaften) a Bécs Városi és Tartományi Levé'tárral (Wiener Stadt- und Landesarchiv), a Ludwig Boltzmann Várostörténeti Kutatóintézettel (Ludwig-Boltzmann-Institut für Stadtgeschichtsforschung), a Bécsi Várostörténeti Egyesülettel (Vérein für Geschichte der Stadt Wien) és a Kora Újkori Kutatóintézettel (Institut für die Erforschung der Frühen Neuzeit) közösen egy újabb, az udvar és város, konkrétan Bécs viszonyát vizsgáló konferenciát szervezett, melynek tanulmánykötetét 2005 novemberében a Bécs Városi és Tartományi Levéltárban mutatták be. Az alaptéma az uralkodói/fejedelmi udvar és az annak helyszínéül szolgáló város kettőssége, összetett viszonyrendszere már a kötet címében is provokatívan jelenik meg. A tanulmányok döntően Bécsre, mint Habsburg uralkodói rezidenciára, és ugyanakkor a Duna-völgye gazdaságilag és kulturálisan is egyik meghatározó városára fókuszálnak. Az Arbeitkreis tevékenységét alapvetően jellemezi a nemzetközi kitekintés. E kötetben ezt az „Udvar és város - a város mint rezidencia" blokk Német-római Birodalomról szóló tanulmányai képviselik. A göttingeni Residenz-Kommission tudományos munkatársa, Jörg Wettlaufer (Kiel), az első eredményeket összegző, közel 200 németországi és külföldi szerző — specialisták és helytörténeti kutatók — együttműködésével létrejött kézikönyvet (Höfe und Residenzen im Spätmittelalterlichen Reich. Ein dynastisch-topographisches Handbuch. Osterfieldern 2003), annak generáltémára specializált elemzési lehetőségeit mutatja be. A kötet — amelynek várható egy kép-, fogalom- és forráskötet folytatása, valamint egy CD-ROM változata is — az 1200-1650 közötti időszakban az uralkodói, fejedelmi, földesúri udvarokat, rezidenciákat, mint a Birodalom politikai, szociológiai és kulturális központjait tárja az olvasók elé. A szócikkek középkori részét elemző referátum egyaránt rámutat a tér- és időbeli összehasonlítás lehetőségeire, ugyanakkor hangsúlyozza: a kötet elsősorban nem a kvantitatív, hanem a kvalitatív komparatív elemzések lehetőségét adja. A püspöki városok esetében például differenciálja a korábbi véleményt, miszerint e földesuraság alatt több a város és a földesúr közötti konfliktus, mint a világi földesúri hatalom esetében. A konfliktusok kronológiai elemzésével jelzi: azok jelentős része mögött az összetett fe-