Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség és besúgóhálózat Magyarországon egy rendszerváltás fordulatos hónapjaiban (1860-1861) 1551
ÁLLAMRENDŐRSÉG ÉS BESÚGÓHÁLÓZAT MAGYARORSZÁGON (1860-1861) 1571 mas tudósításait.7 3 Szekrényessy azonban már 1844-től szerepelt az ügynöki elszámolásokban.7 4 Wargha István — aki 1853-ban felfedte Johann Kempen von Fichtenstamm báró, akkori rendőrminiszter számára a Szemere Bertalan által 1849-ben Orsova mellett elásatott magyar koronaékszerek hollétét — mindenképpen a neoabszolutista rendszer egyik legismertebb informátora lett a későbbi évtizedekben. Wargha kapcsolata a rendőrséggel azonban nem ért véget ezzel. Emigrációs évei után, 1860 júliusában érkezett újra Magyarországra, és a nyilvántartások szerint informátori tevékenységét folyamatosan gyakorolta. 1860 őszén például nyilván nem véletlenül arra szólítja fel továbbra is Londonban tartózkodó fiát, hogy írjon meg neki minden hírt, ami Kossuth köréről a tudomásárajut.75 Wargha Nagyvárad környékén telepedett le, még 1867-ben is havi 125 forintot küldtek neki.7 6 A rendőrigazgató által foglalkoztatottak és a levelezők kategóriája között azonban minden bizonnyal volt átfedés, azaz Worafka meg nem nevezett informátorai részben lehettek a minisztérium levelezői is és fordítva - akár párhuzamosan is. Kovács Imre nevével például találkozhatunk a minisztériumi központi nyilvántartásban is. Eszerint 1861 márciusában „Irma" aláírással Torinóba küldtek számára 20 livr. sterlinget, augusztusban viszont már Pestről jelent Kovács, és érdeklődik, küldjön-e további leveleket. Bíztatják, s nyomatékul 100 forintot is küldenek számára. Az 1867. évi összeírásokban azonban Kovács már nem szerepel, így nem tudjuk, központi levelezői tevékenysége mennyire volt hosszú életű.77 A megelőző évtizedben sem volt ismeretlen jelenség, hogy egy-egy informátor ugyanazokat az információkat több állami hatóságnak is „eladta", Kempen rendőrminiszter részben ezért is vezette be a szigorú centralizációt az ügynöknyilvántartásban 1853-ban. 1860-1861 fordulatos politikai eseményei azonban a centralizált rendszert alaposan szétzilálták Magyarországon, a „szupertitkosság" nemcsak az utókor történészének dolgát nehezítette meg, de a bécsi rendőrminisztérium számára is nehezebbé vált az ügynökrendszer és az általa szolgáltatott információk teljes áttekintése. A vidéki rendőrigazgatók informátori hálózatáról ebben az időszakban még kevesebbet tudunk. Úgy tűnik azonban, ők zavartalanabbul alkalmazhatták tovább korábbi informátoraikat, a politikai fordulat az ő hálózatukat kevésbé érintette, mint ahogy azt a pest-budai rendőrigazgató példáján láttuk. Cihlarz soproni rendőrigazgató 1861. augusztus végi jelentése maradt fenn az általam 72 Konfidentenberichte. HHStA, Informationsbüro, Annexe, Kt. 25. 73 Szekrényessy András két levele Vay Miklóshoz, Pest, 1861. jan. 1., febr. 11. MOL D 185 1861:15., 1861:194. 74 Pajkossy Gábor szíves közlése. 75 Konfidentenberichte. HHStA, Informationsbüro, Annexe, Kt. 26. 76 Konfidentenberichte. HHStA, Informationsbüro, Annexe, Kt. 26., Entlassene Konfidenten. HHStA Informationsbüro, Annexe, Kt. 21. Warghára nézve 1. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Bp. 1914. 1427.; Wargha kapcsolatáról a titkosrendőrséggel 1. Hanns Schiitter: Kempens Denkschrift über die Auffindung der Stephanskrone (24. April 1854). Wien 1919., Lukács L.: Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak i. m. 78., 85-86., 106., 113., 120-121. 77 Konfidentenberichte. HHStA, Informationsbüro, Annexe, Kt. 24.
