Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség és besúgóhálózat Magyarországon egy rendszerváltás fordulatos hónapjaiban (1860-1861) 1551
1570 DEÁK ÁGNES bécsi rendőrség bizalmijának, a Bécsben élő Leopold Mandlnak küldte; feltehetően ez volt a helyzet 1860-1861-ben is. Őt a jelentés „körültekintő megfigyelő és a politikai viszonyok éles elméjű ítésze"-ként jellemez, aki konkrét megbízások teljesítésére nem használható. Viszont — ahogy megjegyzik — már 1859 előtt is a minisztérium levelezőihez tartozott.67 „Dr. Schwarz" feltehetőleg Schwartzer Ferenccel azonosítható, aki 1850-ben nyitotta meg Vácott magánintézményét, amelyet 1852-ben helyezett át Budára.68 Dr. Ludwig Lewis, a pesti egyetem angol nyelv és irodalom magántanára, 1848-ban a bécsi Szt. József szabadkőműves páholy alapítója és mestere volt, aktívan részt vett az 1860-as években a magyarországi szabadkőművesek tevékenységében is. 1861 nyarán tűnik fel a minisztérium központi nyilvántartásában, amikor is kérik, írjon sűrűbben, és eddigi küldeményéért küldenek számára 60 forintot. Lewis azonban nem ekkor kezdte rendőrinformátori pályafutását. Már 1852-től Protmann rendőrigazgató bizalmi embere volt, de ezt megelőzően Belgrádban is járt Felix zu Schwarzenberg herceg miniszterelnök megbízásából. Egészen 1867-ig fennálltak kapcsolatai különböző rendőri szervekkel.69 Kozány Pállal 1861 januárjában még Párizsba és Londonba leveleztek; majd Kozány Kossuth ajánlólevelével hazatért az Ugocsa megyei Tiszaújlakra. Az ezt követő hónapban több jelentést írt, de leveleit a minisztérium alkalmazottjai érthetetleneknek és teljesen használhatatlanoknak minősítették, ezért honoráriumot sem küldtek számára.7 0 Szekrényessy András 1854-től a pesti országos főtörvényszék tanácsosa, majd 1860 nyarától alelnöke volt. 1850-ben a rablások megelőzésére létrehozott, úgynevezett különleges vizsgálati osztály vezetője volt Karl von Geringer báró császári polgári biztos felügyelete alatt, és ebbeli minőségében maga is informátorokat alkalmazott és jutalmazott.71 Szekrényessy jelentései 1860 elejétől kezdve maradtak fenn az iratok között, 1860 novembere és 1861 tavasza között különösen aktív volt.7 2 A rendőrminisztériummal egyidejűleg Vay kancellárnak is küldözgette a Pest megyei és városi politikai eseményekről szóló bizal-67 „Aufmerksamer Beobachter, und Scharfsinniger Beurtheiler politischer Zustände". HHStA, Informationsbüro, BM 2363/1867. Schwarz számára ugyanakkor kifizetésekről csak 1865. június-1867. augusztus között maradt fenn kimutatás, havi 100-110 forintról: „Entlassene Konfidenten". HHStA, Informationsbüro, Annexe, Kt. 21. 68 Schwartzerre vonatkozóan 1. Horánszky Nándor: A Schwartzer-család a magyar tudományos életben. Biobibliográfia. Bp. 2000. 8-11. 69 Konfidentenberichte. HHStA, Informationsbüro, Annexe, Kt. 24. Lewisre 1. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 7. köt. Bp. 1900. 1164-1167. 70 Konfidentenberichte. HHstA, Informationsbüro, Annexe, Kt. 24. Kozány Pál (szül. 1825) a 19. század közepe táján telepedett le Ugocsa megyében, az 1860-as évek elején a megyei igazgatásban számvevő. Feljegyzések Ugocsa vármegye községeiről, birtokosairól és tisztviselőiről. IV: Nemes-birtokos családok betűrendben. Dr. Komáromy András feljegyzéseiből összeállította Péterffy Lajos. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest; Kézirattár, Quart. Hung. 3161. fol. 336. (Köszönöm Cieger Andrásnak, hogy a forrásra felhívta figyelmemet.), ill. Magyarország tiszti névtára 1863. Pest, é. n. 130. 71 Szekrényessy András és Berényi György jelentése Geringerhez, Pest, 1851. febr. 6. MOL D 51 К. k. Statthalterei für Ungarn, elnöki iratok 1851:345. Néhány jelentés Szekrényessy ügynökeitől: Uo. 1850: 2087. Szekrényessy besúgó tevékenységére nézve 1. még: Tábori Kornél: Titkosrendőrség és kamarilla. Akták-adatok a bécsi titkos udvari és rendőrségi levéltárból. Bevezetőjét írta: Marczali Henrik. Bp. 1921. 260-264.
