Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség és besúgóhálózat Magyarországon egy rendszerváltás fordulatos hónapjaiban (1860-1861) 1551
ÁLLAMRENDŐRSÉG ÉS BESÚGÓHÁLÓZAT MAGYARORSZÁGON (1860-1861) 1569 Magyarországra, teljesen visszavonultan élt. Információkat szolgáltathat az alsóház titkos tanácskozásairól. Több londoni cég ügynökségét szerette volna itt megalapítani, Vay bárónak a közelmúltban memorandumot nyújtott át az angliai borexport ügyében. Vay családjával egyébként közeli viszonyban áll, ahogy Anglia bécsi követségének Pesten tartózkodó megbízottjával, Graham Dunloppal is. Grabner további utasításokat kért. Nem ismerjük a választ, de mindenképpen kaphattak az ajánlaton Bécsben.64 A levélből egyértelmű, hogy Grabner nem Worafka nevében, őhelyette írja jelentését, elképzelhető, hogy főnöke nem is tudott arról, hogy egyik beosztottja ilyen speciális feladatot is ellát szoros hivatali teendőin kívül. A befolyásos informátor minden valószínűség szerint Gelich Richárd volt. Gelich volt honvéd táborkari tiszt, akit még Brüsszelben 1851-ben nyert meg az ügynöki szolgálatnak a brüsszeli rendőrfőnök, tevékenységét 1852-1856 között londoni emigrációja idején is folytatta. 1855-1857 között a brit hadsereg idegenlégiójának őrnagya, részt vett a krími háborúban. 1858 őszén tért vissza Magyarországra, s folyamatosan fenntartotta és ápolta bizalmas kapcsolatait a rendőrséggel. О elsősorban — ahogy arra már a korábbi szakirodalom is rámutatott — a honvédegyleti szervezkedésről szállított információkat ezekben a hónapokban.65 Geliehen kívül az 1867. évi összeírások alapján még a következő központi levelezőkről számolhatunk be: Szekulics István volt honvéd ezredes — aki 1850-ben amnesztiával mentesült a felelősségre vonás alól — 1854 óta teljesített rendszeres informátori szolgálatokat a magyarországi kormányzóságnak, de már 1851 őszén is beszolgáltatta a rendőrségnek Kossuth megbízó levelét a Bánátban folytatandó titkos szervezkedésre.6 6 Gelichhez hasonlóan ő is a honvédegyleti szervezkedés aktív résztvevője volt, az 1861 januárjában választott választmány tagja. „Dr. Schwarz", aki magán-elmegyógyintézetet működtetett Pest-Budán, csak közvetett kapcsolatban állt a minisztériummal 1867-ben, megfigyeléseit a 64 „sein enormer Einfluß, den er hier, ich möchte beinahe sagen auf Jedermann hat...."; „ein äußerst talentirter Mann, hat ein sehr einnehmendes Extérieure, feine Manieren, Zutritt in die ersten Häuser Ungarns, eine ausgebreitete Bekanntschaft in London, spricht deutsch, ungarisch, französisch, englisch"; „auf eine delicate Weise". Franz Grabner jelentése, Buda, 1861. május 5. HHStA, Informationsbüro, BM 84/1861. Graham Dunlop magyarországi küldetésére nézve 1. Lukács Lajos: Anglia és a magyar kérdés 1860-61-ben. Mr. Graham Dunlop magyarországi küldetése. Századok 124. (1990) 242-274. 66 Konfidentenberichte. HHStA, Informationsbüro, Annexe, Kt. 25.; Gelichre 1. Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. 3. jav. kiad. Bp. 2000. 353. Vö.: Szabad Gy. : i. m.. 280., Károlyi Árpád: Előszó. In: Gróf Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka. Sajtó alá rend. Károlyi Árpád. Bp. 1921. 1. köt. 16., 40-41., Hajnal István: Bevezetés. In: A Kossuth-emigráció Törökországban. Kiad. Hajnal István. Bp. 1927. 1. köt. 329., Beniczky Lajos bányavidéki kormánybiztos és honvédezredes visszaemlékezései és jelentései az 1848/49-diki szabadságharcról és a tót mozgalomról. S. a. r. Steier Lajos. Bp. 1924. 708., 710., Dénes Jánossy: Die ungarische Emigration und der Krieg im Orient. Archívum Europae Centro-Orientalis 5. (1939) Fasc. 1-4. 97. Károlyi Árpád értesülése szerint Gelich 1858-ban a bécsi csendőrfőfelügyelőség bizalmas tudósítója volt. Gelich 1867 után a honvédelmi minisztérium osztálytanácsosa lett, honvédezredes, majd vezérőrnagy. 66 Konfidentenberichte. HHStA, Informationsbüro, Annexe, Kt. 25. Vö. A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852. Kiadja Jánossy Dénes. Bp. 1924. 1. köt. 1., Lukács Lajos: Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak (1849-1867). Bp. 1955. 85-86. Szekulics az 1860-as években az első magyar biztosító társaság alkalmazottja volt.
