Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség és besúgóhálózat Magyarországon egy rendszerváltás fordulatos hónapjaiban (1860-1861) 1551
1556 DEÁK ÁGNES Vay 1861. március 15-én, majd április l-jén sürgette a rendőrminiszter válaszát, Mecséry másnap teljes elutasítással felelt: a rendőri szervezet megszüntetésére Magyarországon nem alkalmas a helyzet. Azt az érvet is elutasította, hogy a rendőri szervek nem ismerik a nép nyelvét és szokásait, mivel szerinte a rendőrigazgatóságok székhelyén a lakosság jelentős hányada német nyelvű, s a rendőrségi hivatalnokok közül jó néhányan megtanultak magyarul. A szervezet jelentős átalakítását mindenképpen későbbi időpontra kell halasztani, akkor kell megfontolni, hogy megszűnjenek-e a rendőrigazgatóságok, és helyettük a helytartótanács működtessen-e rendőri osztályt. A kancellária javaslatából viszont — szögezte le Mecséry — nem világos, mi lenne a viszony a helytartótanács és a rendőrminisztérium között, ez utóbbi milyen módon gyakorolna befolyást a magyarországi rendőri ügyekre.16 Vay 1861. április 3-án még tesz egy utolsó kísérletet, kéri Mailáthot, hogy egy német nyelvű memorandumot küldjön számára a rendőrség szervezése tárgyában, hogy azt a rendőrminiszter elé terjeszthesse, még egyszer annak hozzájárulását kérve, mielőtt még az ügyet „a még kétesebb eredményű minister conferenciabeli tanácskozás alá vinni kénteleníttetném". Azt is megadja, szerinte melyek lehetnének a legsúlyosabb érvek a miniszter kapacitálásában: a mindennapi gyakorlatban felmerült nehézségek az elmúlt hónapok során, „az országgyűlés felszólalása következtében félthető bonyodalmak", valamint a fennálló rendőri hatóságok „hatálytalansága", azaz eredménytelensége.17 Mailáth erre április 10-én küldi el német nyelvű memorandum tervezetét Vay számára.1 8 Memorandumában immáron részletesen kifejti, mi nehezíti a fennálló szervek tevékenységét, s hogyan is képzeli el egy hatékony államrendőrség működését. A jelenlegi hivatalnokok nagyrészt nem magyarok, a magyar nyelvet nem beszélik, a szokásokat, „az ország szellemét" nem ismerik, ahogy az alkotmányos viszonyok is idegenek számukra. Csaknem minden társaságból ki vannak itt zárva, ezért arra vannak utalva, hogy információkat az utcákon, kávéházakban, kocsmákban gyűjtsenek. „Az egyének, akiket alkalmaznak, a lakosság alacsonyabb rétegeiből valók, rosszul fizetettek, semmiféle kapcsolatban nem állnak a jobb társasággal, és harmad-, negyedkézből származó, nagyon is kevés, sok tekintetben torzított feljegyzéseket adnak arról, ami az országban történik, illetve terveztetik." így azután a rendőri hatóságok nagyrészt olyan dolgokat jelentenek, ami egyébként is köztudott, vagy bizonytalan híreket, akár alaptalan rosszindulatú híreszteléseket is. Csak ritkán szolgáltatnak valóban fontos információkat gyanús személyekről, tervezett cselekedetekről. Helytartótanácsbeli elnöksége alatt született jelentésekből — írja — jó csokorra valót összegyűjthetne olyan jelentésekből, amelyek a korábban már az újságokban olvasható híreket ismételték meg. De akár a rendőrminiszter is megerősítheti, milyen csekély eredményességgel jár a rendőrigazgatóságokat egy-egy egyén 16 Vay levélfogalmazványa Mecsérynek, Bécs, 1861. ápr. 1. MOL D 185 1861:372.; Mecséry átirata Vay hoz, Bécs, 1861. ápr. 2. Uo. 1861:378. 17 Vay Miklós leirata Mailáth Györgyhoz, Bécs, 1861. ápr. 3. MOL D 191 794.IV1862. 18 Mailáth György jelentése Vay Miklóshoz, Buda, 1861. ápr. 10. MOL D 185 1861:397. és uo. D 191 794.IV1862., de maga a memorandum fogalmazványa csak ez utóbbihoz csatoltan található az iratok között.
