Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség és besúgóhálózat Magyarországon egy rendszerváltás fordulatos hónapjaiban (1860-1861) 1551
ÁLLAMRENDŐRSÉG ÉS BESÚGÓHÁLÓZAT MAGYARORSZÁGON (1860-1861) 1557 felkutatására és megfigyelésére felszólítani. A rendőrigazgatóságok tehát nagyon kevéssé tudnak megfelelni feladatuknak, ráadásul hatalmas költségbe kerül fenntartásuk, s ezért azok teljes és azonnali feloszlatását indítványozza. Ezt követően Vay utasításának megfelelően arra is kitért, hogy ha feloszlatásukkal továbbra is haboznak, az országgyűlésen „nem kívánatos fejtegetésekre" kerülhet sor, ami az államjogi kérdések békés megoldására is kedvezőtlenül hathat majd. „Néhányjói kiválasztott és jól megfizetett ügynök alkalmazása a rendőrigazgatóságokra rótt államrendőrségi követelményeknek sokkal jobban megfelelne, s mindenképpen sokkal kevesebb költséggel járna." Nem érzi viszont hivatva magát arra — folytatja —, hogy tanácsokat adjon a miniszternek arra nézve, hogyan kellene felépíteni egy ilyen ügynökhálózatot, hogyan tartsák azok a kapcsolatot a helytartótanáccsal, illetve a rendőrminisztériummal. Azt azonban megerősíti, hogy szerinte a helytartótanács nem függhet rendőri ügyekben sem a rendőrminisztériumtól.19 Vay egyetértőleg küldi tovább Mailáth iratát Mecséryhez április 12-én, biztosítva azonban őt arról, hogy „minden magasabb államrendőrségi ügyben" közvetlen hivatali érintkezésbe léphet egymással a rendőrminiszter és a magyarországi igazgatás feje.2 0 Mecséry 1861. június 26-án újabb jegyzékben zárkózik el a javaslatok támogatásától.2 1 De nemcsak az általános koncepciók terén, hanem konkrét gyakorlati kérdésekben is megnyilvánult a minisztérium és a magyar államférfiak közötti kötélhúzás. A rendőrminiszter hozzájárult ahhoz, hogy Pest-Budán a városi biztosságokat megszüntessék, és a városi hatóságok vegyék át a felügyeletet, amire április 7-től sor is került, kivéve a vasúti biztosságot.2 2 Sőt a Buda-Kanizsa vasútvonal megnyitása kapcsán 1861 februárjában felmerült a rendőrminisztériumban az az igény, hogy a budai indóházban rendőrségi felügyelőséget hozzanak létre, Mailáth azonban ellenezte ezt, és időlegesen sikerült is meghiúsítani a tervet.2 3 Egy másik vitakérdés volt az, hogy a központi rendőri újság Magyarországra hogyan jusson el. Mailáth azt az álláspontot képviselte, hogy annak hatóköre nem terjedhet ki Magyarországra, mivel „a hazai törvényhatóságokat a törvényes kormányszékeken kívül bármiféle más hivatalos közlegektől 19 „Die Individuen, welche sie verwenden, sind aus der unteren Schichte der Bevölkerung genommen, schlecht gezahlt, in keinem Verkehr mit der besseren Gesellschaft, und gelangen gleichfalls nur durch die dritte, vierte Hand zu sehr spärlichen, vielfach entstellten Notizen über das was im Lande vorgeht oder beabsichtigt wird." „Die Aufstellung einiger, gut gewählter und gut besoldeten Agenten dürfte die Anforderungen, welche in staatspolizeilicher Beziehung an die Polizei-Direkzionen gestellt werden, weit mehr entsprechen und jedenfalls einen weit geringeren Aufwand erfordern." A memorandumot ismerteti, illetve részben idézi: Sashegyi О.: i. m. 86-87. 20 Vay levélfogalmazványa Mecséryhez, Bécs, 1861. ápr. 12. MOL D 185 1861:397. 21 „Die Organisierung der Polizeibehörden in Ungarn." HHStA, Informationsbüro, Annexe, Kt. 37; Sashegyi O.. i. m. 88. 22 Távirat a rendőrminisztertől Mailáth György számára, 1861. ápr. 3., Mailáth levélfogalmazványa a pesti rendőrigazgató helyetteséhez, Buda, 1861. ápr. 4., Mailáth levélfogalmazványa Pest polgármesteréhez, Buda, 1861. ápr. 4., Worafka pest-budai rendőrigazgató jelentése Mailáthnak, Pest, 1861. ápr. 4., ápr. 7. MOL D 191 3744.IV1861. 23 Mecséry rendőrminiszter és Vay Miklós levelezését (1861. febr. 27-máj. 30.) 1. MOL D 185 1861:257., 1861:492. A magyarországi helyhatósági testületek felfüggesztése után Mecséry azonnal felszólítja Pálffy Mórt 1861 novemberében a kirendeltség létrehozására, amire 1861. december l-jén sor is kerül. Vö. „Rendőri felügyelőség a budai vaspály főnél". MOL D 191 5331TV1861.
