Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség és besúgóhálózat Magyarországon egy rendszerváltás fordulatos hónapjaiban (1860-1861) 1551

ÁLLAMRENDŐRSÉG ÉS BESÚGÓHÁLÓZAT MAGYARORSZÁGON (1860-1861) 1553 hogy az állami intézményrendszer nagy mértékű változása — nem is beszélve a rendőrséget a megbukott abszolutizmus gyűlölt szimbólumaként is elsöpörni kívánó közvéleményről — messzebb ható változásokat igényelne a rendőri szervezetben is, de ezeket nagyon különbözőképpen képzelték el. A rendőrminisztérium is dolgozott már bizonyos szervezeti változtatásokon 1860 elejétől kezdve, erre az államháztartási hiány nyomán az uralkodó által elrendelt szigorú takarékosság szorította rá.6

Másrészt megmutatkoztak a szigorú centralizált rendszer hátrányai is, hiszen az egyes rendőrigazgatók — bár formailag Albrecht főherceg magyarországi katonai és polgári főkormányzó felügyelete alatt álltak — közvetlenül Bécsből kapták és várták utasításaikat. Egy alkalommal például Joseph Protmann pest-budai rendőrigazgató ahhoz, hogy egy konkrét akcióban együttműködhessék Michael Maschek nagyváradi rendőrigazgatóval, előbb Bécsből várt utasítást, ami a gyorsaságot és hatékonyságot igencsak rontotta.7 Adolf von Thierry báró rendőrminiszter már január elején foglalkozott azzal, hogy a szegedi, nagykanizsai, komáromi rendőrbiztosságot megszüntessék, és — mint a belügyminisztert értesítő átiratában írta — fontolgatták a Selmecbányái és az eperjesi biztosság felszámolását is, de végül az eperjesi meghagyása mellett döntöttek. Tervezték ezentúl a fürdőhelyeken fenntartott rendőri szolgálat „karcsúsítását", mindenekelőtt egy-egy megbízható helyi emberre bízva a bizalmas megfigyelési feladatokat.8 Időközben az is lényeges változást jelentett, hogy 1860. július l-jén megszűnt a magyarországi öt közigazgatási kerület. A terv szerint a pozsonyi, soproni, kassai és nagyváradi rendőrigazgatóságot biztossággá alakították volna át (ennek következtében csak a „magasabb" államrendőrségi feladatokat látták volna el továbbra), és alárendelték volna őket a pest-budai rendőrigazgatóságnak a korábban is fennállt eperjesi, aradi és debreceni biztossághoz hasonlóan. Szegeden, Nagykanizsán, Komáromban és Selmecbányán pedig megszüntették volna a biztosságokat. Június végén még erről értesítette a belügyminisztérium Benedek Lajos 6 Az átszervezés legfontosabb motívuma a szorongató politikai feszültségek ellenére is a pénzügyek rendbetételének, az állami kiadások lefaragásának igénye volt. A rendőrminisztérium az 1861. évi költségvetés előkészítésekor már eleve 137 000 Ft-tal kevesebbet igényelt az előző évinél, de a költségvetési bizottság még további 108 000 Ft megtakarítást vélt megvalósíthatónak: megszüntették például a központi rendőrségi pénztárat, funkcióit a központi államszámvevőség vette át, a titkos rendőri pénzalap 360 000 forintnyi összegének kezelését pedig a külügyminisztérium pénztárára bízták. Ignaz von Plener pénzügyminiszter igyekezett a minisztérium tisztviselői állományát is karcsúsítani, de Adolf von Thierry báró rendőrminiszter ellenállt. Plener lelkesen támogatta, hogy a rendőrigazgatóságokat minden tartományban csak a tartományi fővárosokban kell megtartani, a többit le kell fokozni rendőrbiztossággá. A minisztertanács ülésének jegyzőkönyve, 1860. jún. 1. HHStA, Kab. Kanzl., Ministerratsprotokolle K.Z. 1978/1860., M.C.Z. 510/1860. 7 Thierry rendőrminiszter maga is hangsúlyozta, hogy „a szigorú centralizáció" mellett az államrendőrségi ügyekben fontos a gyorsaság, ami lehetetlen, ha minden rendőrigazgató kizárólag a saját kerületében érzi hivatottnak magát egy adott ügy kezelésére. Albrecht főherceg egyetértett ezzel, és válasza szerint nem volt érvényben semmiféle konkrét tiltó utasítás a közvetlen kapcsolatfelvételre, ahogy a gyakorlat sem ez volt - tette hozzá. Thierry levélfogalmazványa Albrecht főherceghez, Bécs, 1860. jan. 21. és Albrecht főherceg válaszlevele, Buda, 1860. jan. 24. HHStA, Informationsbüro, BM 305/1860. 8 Thierry rendőrminiszter átirata a belügyminisztériumhoz, Bécs, 1860. jan. 31., febr. 11., 1860. július. Österreichisches Staatsarchiv, Wien; Allgemeines Verwaltungsarchiv (a továbbiakban AVA), Ministerium des Innern, Präsidiale, Sicherheit 1848-1861., 20. Karton 715. 268/1860., 375/1860., 1868/1860.