Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség és besúgóhálózat Magyarországon egy rendszerváltás fordulatos hónapjaiban (1860-1861) 1551
1554 DEÁK ÁGNES kormányzót.9 A politikai helyzet bizonytalansága, majd az 1860 őszén bekövetkező politikai fordulat következtében azonban a terv lényeges elemeinek megvalósítását bizonytalan időre elnapolták, miközben 1860. november 16-án valóban megszűnt a kijelölt négy rendőrbiztosság.1 0 Kari Mecséry von Tsoór báró, az október diploma kibocsátásakor hivatalba lépő új rendőrminiszter, november közepén informálta Vay Miklós báró magyar kancellárt az év elején tervbe vett változásokról, érintve a rendőri szervek megváltozott funkcióját is. Kitért arra is, hogy a rendőrbiztosságoknak a fennálló rendelkezések szerint a megyei hatóságoknak alárendelten kell működniük, kötelesek azokat minden állam- és biztonságrendészeti információról értesíteni. A rendőrigazgatóságokat és általában véve az egész magyarországi rendőri szervezetet a helytartótanács irányítja, de „legfelsőbb vonalon" közvetlenül alárendelt az a rendőrminisztériumnak is, mely utóbbival a magyar kancellária ugyanolyan viszonyban és kölcsönhatásban van, mint az eddig a rendőrminisztérium és a belügyminisztérium között állt fenn.1 1 Vay 1860. november 18-án írt levelében közölte Mailáth Györggyel a tervezetet, véleményét kérve. Ezzel egy közel fél évig tartó politikai küzdelem vette kezdetét, amelyben a magyar konzervatívok igyekeztek elérni a magyarországi rendőri szervezet teljes felszámolását.1 2 Mailáth a felkérésre részletesen kifejtette álláspontját:1 3 A diploma szerint a kancellária és a helytartótanács visszakapta 1848. április előtti törvényes hatáskörét, ennélfogva „az államrendőri és közbiztonsági ügyek ellátására főleg ezen kormányszékek, úgy az előbbi jogaikba visszahelyezett helyhatóságok leendnek hivatva, annyival inkább, minthogy 1848 előtt államrendőrség Magyarországban nem létezett", s annak fennállása az autonóm helyhatóságokkal „csak bizonyos mértékig egyeztethető össze". Az államrendőrségnek alkotmányos viszonyok között „szigorúan korlátolt határok közt", senki elismert jogait nem csorbítva kell működnie, ezzel kerülheti csak el a „közönség bizalmatlanságát". Szükséges azonban első lépésként a megyék és városok szerveinek pontos hatáskörét megállapítani, utána lehet csak eldönteni, hogy milyen vonatkozásokban van szükség továbbra is arra. Elválasztotta azonban Mailáth a látható rendőrségi működést a nem láthatótól. Szerinte a rendőrség „látható" működésének a „köznyugalom és biztonság állapotával szorosan egybefüggő sajtó- és az ezzel összeköttetésben álló iparüzletek feletti őrködésre" kell kiterjednie. A rendőrségnek még meghagyott jogkörök közül mind az egyletek feletti felügyeletet, mind a színházi rendtartás 9 A rendőrminisztérium átirata a belügyminisztériumhoz, Bécs, 1860. jún. 27. és levélfogalmazvány Benedek Lajoshoz, Bécs, 1860. jún. 30. AVA, Ministerium des Innern, Präsidiale, Sicherheit 1848-1861, 20. Kt. 715. 2076/1860. 10 Mecséry rendőrminiszter átirata Vayhoz, Bécs, 1861. nov. 24. MOL D 185 M. kir. udvari kancellária, elnöki iratok, 1860:363. 11 Mecséry átirata Vay Miklóshoz, Bécs, 1860. nov. 14., válaszlevél fogalmazványa Mecséryhez, Bécs, 1860. nov. 29. MOL D 185 1860:309.' 12 A rendőrségi szervezet átszervezéséről Mecséry és Vay, illetve Mailáth levélváltását összefoglalja: Sashegyi Oszkár: Bevezetés. In: Az abszolutizmus kori levéltár. Bp. 1965. 84-89. 13 Mailáth György jelentésfogalmazványa Vay Miklósnak, Buda, 1860. nov. 26. MOL D 191 794.IV1862. Ismerteti Sashegyi 0.\ i. m. 85-86.
