Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség és besúgóhálózat Magyarországon egy rendszerváltás fordulatos hónapjaiban (1860-1861) 1551

1552 DEÁK ÁGNES Az 1860 decembere-1861 januárja között megszerveződő új városi és megyei hatóságok azonban az 1848. áprilisi törvényeket és az akkor érvényesülő gyakorlatot alapul véve szervezték magukat, és a rendőri funkciók gyakorlásának egészét maguknak követelték, s tettleg is átvették a Benedek javaslata által egyébként is nekik tulajdonított jogköröket. így azután — ahogy azt egy év múltán visszatekintve Pálffy Mór gróf helytartó megjegyezte — a városi kapitányságok „...a fennállott cs. k. rendőrigazgatóságokat mint tettleg működő hatóságokat megszűnteknek tekintve, azoknak hatáskörükben ideiglenesen meghagyott teendőit lassanként magukhoz vonták, s így azokat még mielőtt sorsukról a rendes úton végintézkedés történt volna, tökéletesen nélkülözhetőkké s feleslegesekké tenni kívánták". Az állandó hatásköri súrlódások leggyakrabban a sajtó, az idegenek feletti őrködés és a színházi ügyek területén történtek.3 A közhangulatot nagyon jól jellemzi Sopron város tanácsának 1862. tavaszi beadványa a helytartótanácshoz: Az elmúlt évben „...a rendőri ügyek kezelése e város kapitánysága által átvétetvén a volt absolut rendszer alatti császári-királyi rendőrigazgatóság, habár tiszti s egyéb személyzete folytonosan és változatlanul itt tartózkodott, nemcsak — legalább észrevehetőleg — semmi rendőri ügyekbe nem avatkozott, hanem éppen a fönnebb említett épületről [a volt harmincadhivatal, a rendőrigazgatóság épülete] cégjét is levéteté." A tanács 1862. április 23-án kérte az 1848: XXIII. tc. 1. és 2. paragrafusára hivatkozva, hogy hivatalosan is megkapja a rendőri felügyelet teljes körét, kifejtve, „...a magyar törvények állam és községi rendfelügyeletet különválva nem ismernek", továbbá „...ezen cs. kir. rendőrség nálunk teljesen népszerűtlen s béke s rendszerető polgárainkat csak elkeserítő intézmény".4 De idézhetjük Paziczky Manó, Nyitra vármegye esküdtjének 1861. májusi levelét is Eduard Podolsky pozsonyi rendőrigazgatóhoz, amelyet egy csalással vádolt nő családtagjai utáni információkérésre válaszul fogalmazott: „Ámbátor alkotmányos honunkban minden cs. k. hivatalt, különösen pedig az alkotmányos rendszerrel homlokegyenest ütköző rendőrséget, a boldogult Bach-féle rendszer azon általánosan utált maradványát, és így a levelező pozsonyi rendőri felügyelőséget is törvénytelennek, s olyannak semmiképp sem ösmerhetni, mellyel egy magyar alkotmányos tisztviselőnek levelezésbe bocsájtkozni köteles jogába állana vagy erre jogosítva lenne", de mivel az ügy a „vagyon és személy bátorságot" érinti, hajlandó megadni a kért adatokat.5 A magyar konzervatívok és a bécsi rendőrminisztérium vitája a magyarországi rendőri szervezet jövőjéről Természetesen mind a bécsi kormányzat, mind pedig a magyarországi kormányzati pozícióba került magyar konzervatívok tisztában voltak azzal, 3 Pálffy Mór jelentésfogalmazványa Forgách Antalnak, Buda, 1862. jan. 10. MOL D 191 794.IV1862. 4 Sopron város tanácsának beadványa a helytartótanács elnökségéhez, Sopron, 1862. máj. 19. MOL D 191 16 995.IV1862. 5 Az is igen jellemző, hogy Podolsky a helytartótanácshoz intézett jelentésében, bár nem hagyja szó nélkül a sértést, nem kíván semmi további elégtételt, hacsak a rendőrminisztérium másképp nem rendelkezik. Podolsky jelentése, Pozsony, 1861. máj. 14. és Paziczky Manó levele Podolskyhoz, Nyitra, 1861. máj. 7. MOL D 191 5120.IV1861.