Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Kovács Ábrahám: Mária Dorottya nádorné és a modern protestáns angolszász és német eszmék terjesztése Magyarországon 1531
1548 KOVÁCS ÁBRAHÁM tűket meghatározta a Biblia millennialista szemlélete, miszerint a zsidóság megtérése után teljesedik be a pogányok ideje, azaz várható, hogy a névleges keresztyének hívővé, „igaz keresztyénekké" legyenek, és azután következik be majd az idők vége, Krisztus visszajövetele. Ez a rendkívül erős és mélyreható vallásos meggyőződés sarkallta őket komoly áldozatok vállalására. Az 1840-es években egyre jobban nő a pesti zsidóság száma.10 1 A skót misszionáriusok hamar észreveszik: „ahogy beszélik, körülbelül 1200 zsidó gyerek van a városban [Pesten], csak 400 gyermek kap oktatást".10 2 Ez óriási lehetőséget jelentett a pesti evangélikál-pietista csoport számára. A Skóciából Magyarországra érkező misszionáriusok tisztában voltak azzal, hogyha eredményeket akarnak elérni, magas szintű oktatásuk vonzó hatását is kell kihasználniuk a pesti protestáns és zsidó közösségekben. William Wingate, az első misszionáriusok egyike, már 1842-ben a küldő intézmény, az edinburghi zsidómissziós bizottság iskolaalapítást kívánó sürgető kérdésére a következőket válaszolta: „Az iskola kérdése nagyon foglalkoztat bennünket, mihelyst lehetőség lesz rá, és a terveket jól átgondoltuk, akkor értesíteni fogjuk Önöket e témában".103 A másik fiatal misszionárius, Robert Smith — kollégájához hasonlóan — felvetette ezeket a terveket már 1843 februárjában, a Saphir család megkeresztelkedése előtt. A misszionáriusok már az első áttérések előtt elkezdték a tanterv kidolgozását és a felvételi rendszer kialakítását is.104 Hogy ez mégsem rögtön valósult meg, az tudatos építkezésre mutat. Az igen magas körből jövő támogatás ellenére sem lett volna lehetséges, hogy egy külföldi országból származó protestáns közösség missziós tevékenységet folytasson. Korábbi tanulmányomban rámutattam, hogy József nádor tanácsára csak a Lánchíd adta helyzet, a nádorné hathatós támogatása és a hihetetlenül nyitott késő reformkori társadalmi légkör tette a Misszió meggyökerezését is egyáltalán lehetővé.10 5 Egy külföldiek, azaz nyíltan a skót misszionáriusok által alapított nyilvános iskola létrehozása nem volt lehetséges. A skótok tisztában voltak azzal, hogy a tevékenységeiket eddig is csak Mária Dorottya támogatásával tudták elvégezni. Ezenkívül az is világos volt számukra, hogy a protestánsok hátrányos megkülönböztetésekben részesültek saját országukban. Ezt sohasem mulasztották el hírül adni a brit társadalom számára. Mindezeket ismerve az iskola alapításának lehetősége nem tűnt valószínűnek. Ennek ellenére a misszionáriusok magyarországi munkájuk kezdetétől napirenden tartották az iskolai oktatás kérdését. Az angolnál is jobb, hagyományosan híres skót oktatásra azonban mindenképpen támaszkodni kívántak a misszionáriusok. Missziói felfogásukból is következett ez. Először oktatni kell a tömegeket, és csak kellő érettség után lehet átadni az evangéliumot.10 6 Bár ez az elv igazán a nem nyugati világ misszió-101 Kása János: Pest és Buda elmagyarosodása 1848-ig. Bp. 1937. 93. 102 William Wingate: Letter Rev. William Wingate to the Convener. HFMRFCofS 3. (1847: 1. sz.) 7. 103 US: Journal. HFMRFCofS 2. (1842: 12. sz.) 172. 104 Robert Smith: Letter from Mr Smith Pesth February 25,1843. HFMRCofS 2. (1843: 17. sz.) 232. 105 Kovács A.: The Origin i. m. 106 Ez az oka, hogy a Skót Misszió hosszú munkássága alatt a református egyházhoz csupán igen elenyésző számban csatlakoztak zsidó származású áttértek.
