Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Kovács Ábrahám: Mária Dorottya nádorné és a modern protestáns angolszász és német eszmék terjesztése Magyarországon 1531

1546 KOVÁCS ÁBRAHÁM vitatták annak lehetőségét, miként alakíthatnák ki a biblia- és traktátusárusok hálózatát.8 5 A birodalomban ilyen jellegű tevékenységet nem engedélyeztek, és arra vártak, hogy a reformkor kedvező lehetőséget biztosít a kívánt működés­hez. A galíciai parasztfelkelés következménye, amelyben számos földbirtokost lemészároltak, tette lehetővé ezt a dolgot.8 6 Farkas József egyháztörténész sze­rint, amikor a nádor erről értesült, az eset nagyon mélyen felkavarta.8 7 Mária Dorottya ekkor kihasználta a lehetőséget és a nádortól „kivett" egy hallgatóla­gos ígéretet, hogy indirekt módon támogatja a bibliaterjesztést, mert úgy gon­dolta, ha a népet oktatják, akkor az ilyen felkelés elkerülhető.8 8 Carlyle Win­gate naplójából származó megállapítását megerősíti a Bauhofer naplóból dolgo­zó Payr állítsa is. A felkelésre reagáló József nádor ezt mondta Mária Dorottyá­nak, aki Bauhoferrel is közölte az elhangzottakat: „Már látom, Bibliát kell a nép kezébe adni, csak bízzátok rám."89 A brit evangélikál kör és a pietisták ezeket a történéséket „Isten gondvise­léséként" értelmezték.9 0 A tervet azonban nem volt könnyű véghezvinni. Smith rámutatott, hogy még a nádor kezét is megkötötte a bécsi udvar, mert a végle­ges döntő szót mindig Bécs mondta ki.91 Mindemellett elmondható, hogy a nádorné révén új lehetőség kínálkozott a nyugati protestáns eszmék magyaror­szági terjesztése előtt. A pesti protestáns lelkészektől a skótok közbenjárásából ajánló leveleket kaptak a bibliaárusok, és elkezdték a munkát.9 2 Smith erről így ír: „hat fiatalember képeztünk és küldtünk ki bibliaárusként, akik Magyaror­szág minden részére elvitték az evangélium üzenetét, és azzal találták magukat szembe, hogy a pesti, fővárosi eseményekről szóló hír már megelőzte őket."93 Meglepő, hogy a primer források ellentmondanak egymásnak. Smith, Wingate-tel szemben öt iratterjesztőt említ meg, név szerint Taubner, Gellért, Kiewitz, Lederer és Neuman zsidó konvertitákat, akik a Skót Misszió hatására tértek át.94 A feljegyzés szerint az akkor Pesten tevékenykedő két misszionári­us, Smith és Wingate két évig nyújtott számukra képzést teológiából, egyház­történelemből és a „messiási próféciákból".95 Az országot körzetekre osztották úgy, hogy minden egyes kolportőr hat hét alatt be tudja járni a kijelölt területet. A misszionáriusok munkájukat összehangolták a Brit és Külföldi Bibliatársulat tevékenységével, amely ellátta őket traktátusokkal, Bibliákkal, héber, német és magyar nyelvű könyvekkel. A kolportőrok termékeiket zsidóknak és keresztyé­nek adták el. Módszerük az volt, hogy először a zsinagógákba mentek el, és kap-85 EOL Bauhofer György naplója, fol. 372. 86 William Wingate: Letter Rev. William Wingate to the Convener Pesth, June 3, 1848. HFMRFCofS August, 3. (1848: 20. sz.) 503. 87 Farkas József. A Pesti Református Egyház 101 éves története. Kecskemét 1898. 126. 88 Gavin Carlyle: Mighty in the Scriptures. London 1893. 42-43. 89 Payr S.: A családanya i. m. 7. 90 Robert Smith: A Personal Narrative of Ten Years' Mission in Hungary. Sunday at Home. 13. (1866: 659. sz.) 794. 91 Uo. 795. 92 Carlyle, G.: Life and Work i. m. 61. 93 BRO-142-813-24. New College, Edinburgh, Robert Smith kézirata. 94 Smith ugyanakkor hat föt említ. Smith, R.: A Personal Narrative i. m. 794. 95 Uo. 794.

Next

/
Thumbnails
Contents