Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Kovács Ábrahám: Mária Dorottya nádorné és a modern protestáns angolszász és német eszmék terjesztése Magyarországon 1531
1544 KOVÁCS ÁBRAHÁM testáns egyház közös teológiai intézetének gondolatát is. Zay Károly gróf volt ennek legjelesebb képviselője, aki a Dunáninneni Egyházkerület magas rangú tisztviselője volt. О már a skót lelkészek magyarországi letelepedése előtt, 1841 februárjában javasolta az uniót és a közös teológia létrehozását.73 Kossuth Lajos is helyet biztosított a Pesti Hírlapban a gondolat népszerűsítésének. Ebben a kedvező légkörben hozta létre Mária Dorottya (a skótokkal együtt) a protestáns elit evangéliumi orientációjú platformját. Kossuth, a reformpárt vezéralakja javasolta egy protestáns lap megindítását is. így jött létre a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap közismertebb nevén a PEIL. 1842-ben Zay gróf 4000 forintos adománya tette lehetővé a lap megindítását.74 A szerkesztőbizottságban ismerős nevek foglaltak helyet: Székács József, Török Pál és Taubner Károly.7 5 Bauhofer György előtt Taubner volt Mária Dorottya udvari lelkésze.7 6 Ezzel egyértelművé volt téve, hogy a nádorné is képviseltetni kívánta világnézetét a beinduló újságban. Bauhofer megemlíti, hogy az új PEIL-t állandóan támadta az ún. „római katolikus párt" és az uralkodó cenzúrájának nehéz kezét igencsak megérezte a fiatal újság. Az új udvari lelkész véleménye szerint Mária Dorottya sikerrel érvényesítette akaratát, és megjegyezte, hogy a cenzúra ellenére is sok, az „evangélikál vallás" ügyét szolgáló írás.7 7 Még arra is utalást tett, hogy az újság igyekezett többféle egyéni és pártokhoz kapcsolódó véleményt megjelentetni. Szerinte a PEIL feladata a következő volt: „[Az újság] a szentírásra helyezte alapját. Hírt adott a megkülönböztetésekről, amelyek az egyházi adminisztrációt érték, megtámadta a téves vélekedéseket, fontos információt adott a hazai és külföldi eseményekről, törekedett a missziós lelkület megélénkítésére, a protestáns missziók céljairól és működéséről megfelelő, korrekt tájékoztatást nyújtott, és 1848-ig rendíthetetlenül támogatta a Protestánsok ügyét, hű maradván az újság jelmondatához Igazság szeretetben."78 Míg Székács és Török a protestánsok jogi és ebből fakadóan társadalmi helyzetének megjobbítását tekintette elsődleges feladatának, addig a Mária Dorottya körül csoportosuló evangéliumiak a lelki megújulást és a gyülekezeti szinten történő közösségépítést részesítették előnyben. Ez nem jelentette azt, hogy számukra ne lett volna fontos a társadalmi egyenlőség. Ellenkezőleg, a pietisták és evangélikálok világnézetében nagyon benne volt a demokratikus önszerveződő közösség gondolata. 73 Zay Károly. Néhány szó a Pesten felállítandó Ref. Főiskola ügyében. Társalkodó 10. (1841: 16. sz.) 63. 74 A Magyarhoni Protestáns Egyház története. Szerk. Zsilinszky Mihály. Bp. 1907. 657-665. 75 Brown David: Life of the Late John Duncan. 2. kiad. Edinburgh. 1872. 322. Brown Török levelére hivatkozik: „Török és Trikais [ez lehet, hogy Székácsra vonatkozik] egy hetilapot indítottak, amelyben egyházi és iskolai híreket közölnek magyar nyelven, s budai Bauhofer György, a nádorné M. D. káplánja ugyanezt németül jelenteti meg." 76 Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. bőv. kiad. Bp. 1977. 624. Taubner 1843 tavaszáig volt Mária Dorottya udvari káplánja. 77 Itt nem egyértelmű az angol szöveg. „Evangelical religion" egyaránt fordítható a kortárs populáris szóhasználat szerint evangéliumi vallásnak és a lutheránus/evangélikus 'vallás'-nak is. 78 Bauhofer, Gy.: History of the Protestant Church i. m. 436.
