Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Kovács Ábrahám: Mária Dorottya nádorné és a modern protestáns angolszász és német eszmék terjesztése Magyarországon 1531
A NÁDORNÉ ÉS A PROTESTÁNS ESZMÉK MAGYARORSZÁGON (1841-1848) 1541 rök nem tudott arra kiutazni. A pesti evangélikál brit körök mozgolódása jól mutatja, milyen szervesen kapcsolódtak azok az otthoniakhoz. Hasonlóan Székács Józsefnek is lehetőséget biztosított az evangélikálpietista kör, hogy a nyitott gondolkodású ambiciózus fiatal evangélikus lelkész még jobban megismerje az általuk képviselt világszemléletet, kegyességet. A felekezeti irányultságot figyelembe vehették, amikor az evangélikus lelkészt a németországi társegyházban nagy erővel jelentkező pietizmussal szándékoztak megismertetni. Mária Dorottya kapcsolatrendszerének köszönhetően Székács a badeni és württembergi protestáns gyülekezeteket járta végig, hogy jobban megismerhesse a pietizmust.5 5 Székácsnak több helyen nagyon megtetszett a kis vidéki közösségek önszerveződése, demokratizmusa és szociális tevékenysége. Kegyességük is szimpatikusnak tűnt számára. Igaz — mint hangsúlyozta — ő sohasem vált pietistává.5 6 Egyértelműen láthattuk, hogy Mária Dorottya és köre tudatosan igyekezett befolyásolni a szabadelvű fiatal lelkészeket, akikből később a pesti egyházak püspökei lesznek. A Török Pált és Székács Józsefet ért hatásoknak köszönhetően e két markáns irányzattal (evangélikalizmus és pietizmus) szemben mindig megértően és támogatólag álltak felismerve azok előnyeit a kialakuló pesti protestáns egyházak számára. Természetesen ebben a kialakuló pesti protestáns elit körben mint láttuk például Bauhofer György és mások is betagolódtak. Az ő szerepüket kívánja bemutatni a következő rész. 4. Az együttműködés területei: lap- és iratterjesztés, egylet- éo iskolaalapítás 4.1. Az iratterjesztési hálózat kialakítása A lelkészi konferenciákon, társasági beszélgetésekben és a bibliaórákon elhangzott traktátus- és bibliaterjesztés kulcsfontossággal bírt a nyugati egyházi áramlatokat Magyarországra átültetni kívánó evangéliumi kör számára. Ennek kiépítését szolgálta a bibliaárus (kolportőr) terjesztői hálózat megteremtése, és a kedvező politikai légkörben a hazai protestáns nyomdai tevékenység e célból történő felhasználása. A kezdetek — a British and Foreign Bible Society működése — már az 1820-as évek végére nyúlnak vissza.57 Igazán a reformkor utolsó, kedvezőbb politikai légkörű idejében lendült fel a társaság működése, mivel Mária Dorottya és a skót presbiteriánus egyház a misszionáriusokon keresztül áttételesen is jobban tudta támogatni ezt a munkát. A Brit és Külföldi Bibliatársulat egyik, itthon kevésbé ismert terjesztője a felsőlövői evangélikus lelkész, Wimmer August Gottlieb volt. Kapcsolatrendszerének kiépítésében Mária Dorottya is hathatósan segített. 1840-re Wimmer több mint 200 főből álló elosztói hálózatot szervezett az országban. A bibliaterjesztői munkában résztvevő emberek többsége nem tartozott sem az evangé-55 Patay Pál: Székács József. Bp. 1914. 19-21. 56 Törtelli L.: Székács József i. m. 33. 57 John V Eibner: British Evangelicals and Hungary 1800-1852. The Journal of the United Reformed Church Histoty Society 3. (1983: 2. sz.) 45-54.
