Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Kovács Ábrahám: Mária Dorottya nádorné és a modern protestáns angolszász és német eszmék terjesztése Magyarországon 1531
1540 KOVÁCS ÁBRAHÁM általuk preferált külföldi hatást igyekeztek Magyarországra közvetíteni. Ehhez megvoltak az eszközeik és a partnereik is. Bár az elején egy rendkívül kis körről volt szó, a benne levő emberek nagyon meghatározó szereppel bírtak a két pesti és budai protestáns egyházközség életében. A Skót Misszió léte szorosan összekapcsolódott a Lánchíd építkezésén dolgozó munkásokkal. József nádor tanácsára a Misszió nem végezte nyilvánosan munkáját, hanem a hidat építő britek lelkészeinek neveztették ki magukat. Ebben természetesen közrejátszott Mária Dorottya, és a külföldi, lassan megalakuló gyülekezet így jogilag Török Pál Széna téri református lelkész gyülekezetéhez kapcsolódott. Török igen rövid idő alatt szorosan betagolódott e mozgolódásba. Feleségét is e „koncentrikus kör" révén ismerhette meg. Allnuth Ráchel, Török felesége a budai hajógyár igazgatója, az említett Pretious házastársának unokatestvére volt. Ráchel családja az egyik, a kálvinizmushoz nagyon hasonló, de Magyarországon viszonylag kevéssé ismert felekezethez, a baptistákhoz tartozott. Ez a felekezet a metodistákkal, presbiteriánusokkal és anglikánokkal együtt meghatározó szerepet játszott a brit evangélikál mozgalomban. Török családjára így számottevő hatást gyakorolt a brit evangélikál befolyás.5 1 A skótok zsidómissziójának első sikere, Saphir Izrael megkeresztelkedése volt. A Széna téri református lelkész, Török Pál keresztelte meg őt és családját. Ezen a rendkívüli, szenzáció számba menő eseményen ismerkedtek össze Törökék, és rá egy évre, 1844 februárjában meg is történt házasságkötésük. A hajógyár-igazgató Pretious Sámuel is a brit evangélikalizmus egyik jelentős, de eddig szinte egyáltalán nem ismert képviselője volt. Mária Dorottyához és a skótokhoz hasonlóan ő is a hazai protestáns egyházak evangéliumi megújulását szorgalmazta. Pretious több, eddig publikálatlan levelet is írt Töröknek,5 2 amelyekben a következő vélekedést fogalmazta meg: Pesten hirdetni kell Isten igéjét, és az evangéliumot el kell juttatni a világi bűnökben leledző emberek számára.5 3 Elítélte a mulatozást, az általa károsnak tartott szenvedélyeket, az erkölcstelenséget és a tétlenséget. Leveleiből „kihallatszik" a puritanizmusból az evangélikalizmusba átalakuló brit, protestáns kegyességi világszemlélet. Pretious számára a legfontosabb a „lelkek megmentése volt". Mária Dorottya, a skót misszionáriusok és a késői reformkorban Pesten és Budán tartózkodó angolok egyaránt fontosnak tartották, hogy kulcsfontosságú emberek, így Török is megismerjék az általuk képviselt szemléletet. Török így meghívást kapott a Skót Szabadegyház zsinatára azzal a céllal, hogy majd részt vehessen a skótok által mozgatott új mozgalmi szerveződésen, az Evangéliumi Unió első, alakuló ülésén 1846-ban.5 4 Erre azonban nem került sor, hiszen Tö-51 Bányai Jenő: Hentontól Pest-Budáig. Békehírnök 9. (1965: 10., 11., 12., 13-14. sz.) 4-5., 5., 6. 5. Bányai ír a legtöbbet Török feleségéről, ennek ellenére nagyon keveset tudunk róla. Rendkívül érdekes lenne egy női perspektívát is látni ebből a korból, és ugyanennyü'e hasznos lenne ismerni kegyességét és azt is, hogy mint külföldi miként illeszkedett be a pesti magyar kultúrába. 52 Ezek közzététele új ismeretekkel gazdagíthatná a késő reformkori társadalom- és egyházkutatást. 53 RL Török Pál gyűjtemény, C/93, fol. 347. 54 Uo. C/93 594/a., ill. 594/b. John Lorimer levele Török Pálhoz. Glasgow, 1846. március 6. L. még Alexander Keith levelét Törökhöz. Edinburgh, 1846. március 9. Ezek az éppen megalakuló Evangéliumi Alliansz konferenciájára szóló meghívások voltak. Vö. J. B. A. Kessler: A Study of the Evangelical Alliance in Great Britain. Goes 1968. 35. A konferencia 1846. augusztus 19-én kezdődött.