Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Kovács Ábrahám: Mária Dorottya nádorné és a modern protestáns angolszász és német eszmék terjesztése Magyarországon 1531
1538 KOVÁCS ÁBRAHÁM ciák", ahol az egyházért tenni akaró lelkészek és világi egyházi vezetők elitje találkozott. 3. A konferenciák 3.1. A lelkészi konferenciák, mint a protestáns szerveződések alapkövei A pietista Mária Dorottya és az evangélikál skót misszionáriusok egyaránt óhajtották, hogy az általuk helyesnek és jónak tartott kegyességi irányzatok átültetődjenek a magyarországi protestantizmus életébe. E vallásos meggyőződés egyik legkézenfekvőbb eszközének a pesti lelkészek befolyásolása tűnt. A pesti protestáns elit említett külföldi kis, de rendkívül céltudatos csoportja igyekezett megragadni a helyzet adta lehetőségeket is. XVI. Gergely pápa39 1844 júniusában kiadott bullája élesen elítélte azt a reformáció óta létező protestáns törekvést, hogy a Biblia a nép kezébe kerüljön. Különösen veszélyesnek tartotta, hogy a Bibliát egyszerű hétköznapi emberek, azaz a laikusok is olvashatják. Ezt megtiltotta a katolikus híveknek. Mária Dorottya és a skótok ezzel szemben igen fontosnak tartották, hogy a Bibliát a nép kezébe adják. Sőt, a protestantizmuson belül is ahhoz az irányzathoz tartoztak, amely a Biblia terjesztését szorgalmazta, különböző bibliatársulatokon keresztül. Kegyességükből fakadóan fontosnak tartották a Biblia rendszeres tanulmányozását minden ember számára. Mária Dorottya, a skótok és a pesti szabadelvű protestáns elit később kialakuló köre (Török, Székács, majd jóval később Ballagi) azt progresszív irányzatot képviselték, amely a nép felemelésén fáradozott.4 0 A pápa bullája az egymástól néha eltérő motivációkkal hasonló célért munkálkodó csoportosulás résztvevőit természetszerűen igencsak összehozta. Mária Dorottya és a skótok tisztában voltak azzal, hogy a velük együtt munkálkodó Török Pál és Székács József nyitott gondolkodása lehetőséget teremt az együttmunkálkodásra. Óvatosan próbálták őket is bevonni az általuk mozgatott dolgokba. Smith misszionárius levele jól érzékelteti ezt: „Természetes, hogy előítéleteik erősek voltak irántunk mert különösnek találták a mi életvitelünket. Tudtuk azt, hogy ezeket csak az idő előre haladásával tudjuk eltávolítani és akkor, ha lehetőséget adunk nekik arra, hogy ő maguk lássák és megítéljék [kegyességünket]. Távol tartottuk magunkat a túlságosan közeli kapcsolattól, nehogy eltérő nézeteink miatt összeütközés vagy elidegenedés történjék közöttünk. Mikor láttuk, hogy a bizalmuk megerősödött bennünk és azt, hogy munkánk valósága elég erősen befolyásolta a gondolkodásukat, amely elbírja hordozni a ráteendő terheket, akkor hirtelen javasoltuk nekik a hetenkénti lelkészi konferenciák, összejövetelek megtartását."41 39 J. N. D. Kelly: The Oxford Dictionary of Popes. Oxford 1986. 307-309. 40 Ellentétben sok más protestánssal, akik a katolikusokhoz hasonlóan veszélyesnek ítélték, ha a Biblia a nép kezébe kerül. 41 Robert Smith: A Personal Narrative of Ten Years' Mission in Hungary. Sunday at Home 13. (1866: 659. sz.) 795.
