Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Kovács Ábrahám: Mária Dorottya nádorné és a modern protestáns angolszász és német eszmék terjesztése Magyarországon 1531
A NÁDORNÉ ÉS A PROTESTÁNS ESZMÉK MAGYARORSZÁGON (1841-1848) 1533 déllyel vehette el.9 Az új nádornéval a magyarországi protestantizmus hathatós érdekérvényesítőre talált.1 0 A nádorné bemutatásra kerülő rendkívüli aktivitása csak vallásos hátterének ismeretében érthető meg. A pietizmus jellegzetességei: mélységesen hívő spiritualitás, napi bibliaolvasás, rendszeres imádkozás, a vallásos irodalom iránti komoly érdeklődés és a rendkívüli szociális érzékenység mind észrevehetőek életében. Buzgó vallásossága nem volt öncélú, hanem a társadalom felé irányult, csakúgy, mint a rokon mozgalom, a puritanizmusból táplálkozó evangelikalizmus is. A hitbeli alapon nyugvó szociális felelősség árvaházak, kórházak, valláserkölcsi alapon szerveződő mesterlegényegyletek, nőegyletek és kisdedóvók és protestáns iskolák alapításának támogatásában nyilvánult meg a reformkorban.1 1 Ezekben a nádornénak markáns szerepe volt, amelyről eddig alig tudnak több tudományterület, nevezetesen az egyház-, társadalom-, nevelés-, eszme- és teológiatörténet kutatói. A pietista vallásos nyelvbeli fogalmazások pontosan mutatják az irányzatrajellemző vallási jegyeket. Amikor elsőszülött gyermeke Sándor tizenkét éves korában meghalt, ezt a megjegyzést tette: „Kies helyen esett sorsa. S bármint fáj is távozása, ne legyünk oly önzők, hogy őt a földi harc közé visszakívánjuk".12 A 'hívő ember küzdelme e bűnös világban' motívum végig húzódik egész életútján. Mostohafia, István főherceg szabadságharc alatti nehéz helyzetéről ezt írja udvari lelkészének, Bauhofer Györgynek 1848-ban: „Imádkozzatok Istvánért, a helyzet igen veszedelmes, Jézus karjaiba kell őt elhelyeznünk."1 3 Egy másik feljegyzés arról tanúskodik, hogy a nádorné vellásos világszemlélete kimozdította őt korabeli társadalmi beágyazottságnak köszönhető szerepéből. A polgárosodás korai szakaszában a nádorné, az ország vezető emberének felesége szokatlan dolgokat csinált. Számos feljegyzés szerint minden protokoll nélkül érintkezett egyenrangú félként az alsóbb társadalmi rétegekkel. Julia Pardoe angol utazó és írónő is megemlíti a nádorné puritánságát és környezetében megbotránkozást okozó dolgait.14 Olyan, főúri méltóságától eltérő dolgokat művelt, amelyek sokszor megrökönyödéssel töltötték el környezetét. Az egyik legeklatánsabb példa a következő: amikor Sándor fia meghalt, holt tetemét ő maga mosdatta meg és halotti ruháját is ő adta reá. Alexander Keith, skót lelkészt több hónapig tartó pesti betegsége alatt saját maga táplálta a nádori étkészletből!15 Payr Sándor, a nádorné életének legelső kutatója találóan 9 Archivalien des Hauses Württemberg im Hauptstaatsarchiv, Stuttgart; Maria Dorothea, G. 285, fol. 35. 10 Jelen tanulmányban nem esik szó Mária Dorottya szerepéről az evangélikus könyvtár megalapításában, Bauhofer György egyháztörténete megírásának támogatásában, a neveléstörténethez fűződő kapcsolatairól, az evangélikus iskola alapítások és különféle egyletek támogatásáról. 11 Fabiny Tibor. Mária Dorottya és a magyar protestantizmus. Theológiai Szemle 23. (1980: 6. sz.) 347. 12 Payr S.\ A családanya i. m. 5. 13 Evangélikus Országos Levéltár, Budapest (továbbiakban EOL); Bauhofer György, Napló, V 112, fol. 1-378. 14 Julia Pardoe: Mr. Tierney Clark's Bridge. In: The City of the Magyar. I-Ш. Pest 1840.1. 321. és П. 66-69., 91-97. 15 Alexander Keith. Origin of the Mission to the Jews at Pesth. Sunday at Home 14. (1867: 678. sz.) 261-262.
