Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Khavanova; Olga: Hazafiság a lojalitás jegyében. A Theresianum magyar növendékei és a bécsi udvar 1503
A THERESIANUM MAGYAR NÖVENDÉKEI ÉS A BÉCSI UDVAR ' 1515 amely a Pray György és Johann Georg Schwandtner történészek által kiadott magyar történeti források bemutatásával függ össze.49 Ezek a bemutatók az 1760-1770-es években a következő időrendben történtek. 1761-ben napvilágot látott az Annales veteres Hunnorum, Avarum et Hungarorum című kötet, amelyben közölték Kálnoky Lajosnak az uralkodónő előtt elmondott beszédét, és a filozófiai osztály második évfolyama után letett vizsgáinak anyagát. 1763-ban Pray megkezdte Annales regum Hungáriáé című alapvető forrásmunkájának kiadását, amelynek öt kötetéből hármat ünnepélyes keretek között éppen a Theresianumban mutattak be. 1766-ban a második és harmadik kötetet Nádasdy Miklós és Zichy Ferenc vizsgáján prezentálták a közönségnek. Előbbi Mária Teréziát, utóbbi II. Józsefet magasztalta üdvözlő beszédében, akit nemrég koronáztak a Német-római Birodalom császárává. 1767-ben a negyedik, a szintén Mária Teréziát dicsőítő kötet Bánffy György gróf nyilvános jogtudományi vizsgájára jelent meg. Schwandtner nevezetes, Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini című háromkötetes művét szintén a Theresianum magyar növendékeinek beszédei követték. 1766-ban az első kötet Brunswick Antal, az 1768-ban megjelenő második és harmadik kötet Esterházy Kázmér és ismét Zichy Ferenc (aki ekkor ment át a jogtudományi osztályba) díszbeszédét „tárta fel". Végül, 1774-ben Pray György kiadta a Dissertationes historico-criticae in annales veteres Hunnorum, Avarum et Hungarorum című munkáját, amely Erdődy Józsefnek a királynő előtt elmondott beszédét tartalmazta. A maguk nemében átlagosnak tekinthető ünnepi beszédek és a kollégium felséges pártfogójához szóló bőséges dicséretek hátterében különösen feltűnőek azok a lojális és hazafias programnyilatkozatok, amelyeket a Theresianum professzorai adtak a növendékek szájába. Ezekben mindenekelőtt Mária Terézia alakjáról, mint a tudományokhoz értő és az azokban való jártasságot értékelő uralkodónőről van szó. 1766-ban Brunswick Anted a kollégium iránt megnyilvánuló „kivételes és eredendő kegyességéért" magasztalta az uralkodónőt. A beszédben elhangzott, hogy a kollégiumot „gondoskodása folytán állították fel, felügyelete mellett erősítették meg, és pártfogásával emelkedett fel addig a nagyságig, amely ma mindenki számára nyilvánvaló."50 Esterházy Kázmér 1768-ban pedig a következőket mondta: „Te vagy minden tudományok anyja, a szépművészetek pártfogója, a kegyes uralkodónő, aki ezt a gondjaidra bízott intézményt és a benne lévő nemesi ifjúságot fényes eredményekre ösztönződ, és az elért eredményeikért bőségesen jutalmazod."5 1 Ennek logikus folytatása lett az a tézis, miszerint a tanulmányok évei során megszerzett tudást hasznos állami szolgálatokra kell használni. Zichy Ferenc ekként kiáltott fel: „Egész hátralévő életemet az az egy gond fogja kitölteni, hogy a tudományok segítségével [kiemelés tőlem - O. Kh.], amelyeket ebben a Terézia kollégiumban sajátítottam el, őseim hatalmas dicsősége — legyen az 49 Más könyvek (amelyeket a nyilvános vizsgákra összegyűlt közönségnek mutattak be) sem a növendékek beszédeit, sem az ilyen esetekben szükséges szinopszist nem tartalmazták. L. pl. Kaprinai István-. Hungaria diplomatica temporibus Mathiae de Hunyad regis Hungáriáé. Pars 1-2. Viennae 1767-1771., ill. vö. WD 73. (1767). 50 1766 - Brunswick Antal. 51 1768 - Esterházy Kázmér.
