Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Khavanova; Olga: Hazafiság a lojalitás jegyében. A Theresianum magyar növendékei és a bécsi udvar 1503
1516 KHAVANOVA OLGA akár kifogástalan hűség, akár az az állandó, semmilyen határtól nem visszariadó óhaj, hogy felséges házadnak szolgálhassanak — új cselekedetekkel sokasodjon általam." A hű vazallus mintapéldája az adott esetben harmonikusan összefonódott a magasan képzett udvari tisztviselő ethoszával, mivel a fiatal gróf véleménye szerint a kollégiumban tanított tudományok „a felséges császári ház iránti odaadás kimutatásához vagy állami szolgálat vállalásához szükségesek."5 2 Mindezeken túl megkülönböztetett figyelmet érdemel még egy motívum, mégpedig a növendékek családjainak hagyományos, évszázados lojalitása a magyar királyok iránt. Ez volt a módja annak, hogy alátámasszák a Habsburg-ház iránti hűséget, maguk a Habsburgok pedig így „beleszövődtek" a magyar történelem vonulatába, s Szent István, I. Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás utódaivá váltak. 1761-ben Kálnoky Lajos, akinek nyilvános vizsgája egybeesett Pray György hunokról és avarokról szóló könyvének bemutatójával, beszédében feltárta azokat a szálakat, amelyek már a korai történelemben összefűzték a magyarokat a Habsburgokkal. Az uralkodónőhöz fordulva a fiatal gróf következőképpen írta le a magyar honfoglalást: „Ázsia nagy részét leigázva Európába vándoroltak, és örökösöket hagytak maguk után, akik azok után, hogy annyi földet bejártak, csak egyetlen dicsőséget akartak, neked hódolni." A növendék emlékeztetett arra, hogy nemzetsége, amely még Nagy Lajos király idején szerzett nemesi oklevelet, a szent magyar királyokat és a felséges Habsburg-házat szolgálta. Ezért neki csak az az egyetlen óhaja, hogy erejét nem kímélve szolgáljon, és ha kell, vérét is ontsa az uralkodóért.53 A magyar arisztokrácia tehát nem állította szembe magát szülőföldjével, de kereste annak útját, hogy miként lehetne „összebékíteni" a Habsburgok iránti lojalitást a haza iránti hűséggel, azaz a hazafisággal. Ez például jól tükröződik Brunswick Antal beszédéből, aki az alábbi szavakkal fejezte be Johann Georg Schwandtner forrástörténeti munkája első kötetének bemutatását: „Parancsolj felséges uralkodónő, a lábaid elé helyezném népünk történetének ebben a könyvben összegyűjtött kezdeteit, én pedig nem kisebb alázattal borulok lábaid elé".54 A bécsi udvari hatóságok a maguk részéről pedig — teljesen érthetően — nem ellenezték a magyar állami patriotizmusnak azt a formáját, amely a dinasztia iránti hűségen alapult. A bécsi Theresianum növendéke, Balassa Ferenc, akinek vizsgájáról a tanulmány elején szóltunk, felnőtt korára a felvilágosult abszolutizmus egyik legőszintébb és legodaadóbb híve lett. Arról, hogy miképpen sajátította el a fiatalkorában tanultakat, egyik 1763 áprilisára datált levele tanúskodik, amelyet a királynő kabinetjének titkárához, Cornelius Mac-Nenny-hez írt. Ebben Balassa azt javasolta, hogy a bécsi Hofburghan vagy a pozsonyi királyi palotában alakítsanak ki egy, úgymond „magyar dolgozószobát" a királynő számára. Ennek falait a magyar királyok portréi díszítették volna, mégpedig az uralkodásukat röviden leíró kis táblákkal. Balassa azt gondolta, hogy a fiatal főhercegek és főhercegnők a palota termeiben sétálva hozzászoktak volna ahhoz, hogy úgy te-52 1768 - Zichy Ferenc. 53 1761 - Kálnoky Lajos. 54 1766 - Brunswick Antal.
