Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Khavanova; Olga: Hazafiság a lojalitás jegyében. A Theresianum magyar növendékei és a bécsi udvar 1503
A THERESIANUM MAGYAR NÖVENDÉKEI ÉS A BÉCSI UDVAR ' 1509 A ceremónia befejezése után 1768-ban maga Migazzi püspök nyújtotta át a királynő nevében a jelöltnek az aranyláncot, és megdicsérte mély tudományos ismeretei miatt, amelyek segítségével teljesítenie kellett kötelességét az uralkodó, a haza és saját családja szolgálatát.2 3 Abból a célból, hogy a vizsga ceremóniájának ünnepélyes jelleget adjanak, és lehetőleg minél több hallgatót vonzzanak oda, illetve azt hosszú időre emlékezetessé tegyék, a bécsi Theresianumban a magas rangú közönségnek nem ritkán mutattak be valamilyen könyvújdonságot. Kivételes esetekben ezek a könyvek a növendékek munkái voltak: például a már többször említett brosúra Szent István palástjáról, melyet Balassa Ferenc írt Erasmus Fröhlich történész és a kollégiumi könyvtáros szakmai segítségével (1754), vagy Josef Sonnenfels Uber die Liebe des Vaterlandes című értekezésének olasz fordítása, amelyet Anton Zois báró ültetett át olaszra (1772), vagy éppen Josef Friedrich Retzer báró poétikai és prózai műveinek gyűjteménye (1774). A vizsgákat sokkal gyakrabban kísérte azonban olyan tanulmány bemutatása, amelyet a kollégium valamelyik professzora írt és valamelyik bécsi nyomdában nyomtatott ki. A bécsi kiváltságos iskola falai között a legjelentősebb magyar nemesi nemzetségek sarjai elsőként mutathatták be a publikumnak Pray György, Kaprinai István, Johann Georg Schwandtner magyar történeti munkáinak gyűjteményét. Egy ilyen aktus szimbolikus jelentőségét nem szabad alábecsülni. A francia történész, Roger Chartier úgy vélekedik, hogy a korábbiakhoz híven még a 18. században is a királynak szentelt könyvek jelentették az egyik legjobb módját annak, hogy elnyerjék az uralkodó kegyét. Miután a címzett átvette a tiszteletére írt vagy neki adományozott könyvet, cserébe köteles volt az adományozó számára biztosítani pártfogását, azaz valamilyen tisztséget vagy kitüntetést kellett neki adnia.24 A királyi patronátus széles körben ismert példája a magyar történelemben az Agis tragédiája című magyar nyelvű színdarab, amelyet 1772-ben Bessenyei György, a testőrség akkor még ismeretlen tisztje dedikált a királynőnek. Kollár Ádám Ferenc udvari könyvtáros Theresia Grass bárónőnek írt leveleiből tudjuk, hogy a királynő — mielőtt kinyilvánította volna kegyét a fiatal magyar nemesnek — megbízta Kollárt azzal, írjon szakvéleményt a mű irodalmi értékéről, és csak a dicsérő állásfoglalás elkészülte után adta felségi engedélyét arra, hogy neki szenteljék a művet.25 Sajnos nem áll rendelkezésünkre jelenleg olyan tanulmány, amely bemutatná, mi alapján részesítették abban a kegyben a nemeseket, hogy az uralkodónak ajánlhassák saját könyvüket vagy más műveket, hogyan zajlott le a szerző találkozója a növendékkel, ki vállalta magára a költségek terhét (a szerző, a szülők, a nyomda, a tanintézmény vagy az udvar), kinek a rendelkezésére bocsátották az elkészült példányszámot stb.? Eddig tizenöt olyan könyvre sikerült rábukkannunk, amelyek a bécsi Theresianum magyar növendékeinek be-23 WD 80. (1768). 24 Roger Chartier: Culture écrite et société (L' ordre des livres XIVe-XVIIIe siècle). Paris 1996. 87., 96. 25 Kollár Ádám Ferenc levelezése. A leveleket sajtó alá rendezte, a bevezetőt írta és a jegyzeteket készítette Soós István. Bp. 2000. 336., 342-343.
