Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Khavanova; Olga: Hazafiság a lojalitás jegyében. A Theresianum magyar növendékei és a bécsi udvar 1503
1506 KHAVANOVA OLGA enciák azután egyre inkább a kollégium létének attribútumai lettek, és így évről-évre Mária Terézia, Lotaringiai Ferenc, József trónörökös, egyes főhercegek és főhercegnők névnapján tartották őket. A Theresianumot különböző okoknál fogva tehát rendszeresen látogatták a dinasztia tagjai, ezen eseményekről a Wienerisches Diariumban pedig szinte mindig megemlékeztek. így például 1747. június 5-én József főherceg — aki ekkor még alig töltötte be hatodik életévét — leánytestvérével, Mária Krisztina főhercegnővel jelen volt a kollégium növendékei által bemutatott színi előadáson.12 Két hónappal később, augusztus 4-én, Mária Terézia először lépte át a Fauorita küszöbét, mégpedig azok után, hogy a palota már nem szolgált császári rezidenciaként. Két misét tisztelt meg jelenlétével, egyet a templomban, a másikat a kápolnában, amelyben annak idején a gyászmisét tartották apja, VI. Károly császár (mint magyar király III. Károly) emlékére. Majd a királynő megtekintette a könyvtárat, a kollégium fizika-matematika szertárát, ahol kísérleteket mutattak be neki, a restaurált ebédlőt, a tánctermet és a vívótermet, illetve a növendékek lakhelyét. Sőt az uralkodónő a tánc, a vívás és a műlovaglás terén értékelte a diákok által elért sikereket is. Végül — írta a Wienerisches Diarium — „voltak olyan szerencsések, akiknek ez az örömteli nap egybeesett a történelem- és latin filológia-vizsgájukkal, és abban a szerencsében volt részük, hogy Őfelsége jelenlétében válaszolhattak."13 Bár az uralkodónő jelenléte a Theresianum történetének első vizsgáján csupán „szerencsés egybeesés" volt, a továbbiakban viszont személyes és metaforikus megjelenése az állami vezetők összesereglésekor, az ünnepélyes nyilvános vizsgákon (tentamina publica), mint például Balassa Ferenc báró fent említett esetében is, szokássá vált. A jezsuiták értettek fényűző ünnepek szervezéséhez, és minden találékonyságukat bevetették, hogy különleges jelentőséget és kiemelt ünnepélyességet adjanak a növendékek által évek alatt felhalmozott tudás szakmai értékeléséhez. Legyen szó akár a bécsi egyetemről vagy a monarchia távolabbi vidékein található nemesi konviktusokról, a nyilvános vizsgákat (eltérően az általános vizsgáktól, amelyeket idegenek jelenléte nélkül tartottak) a legkisebb részletéig gondosan megtervezték. Vizsgabizottságot hoztak létre egy tekintélyes professzor elnöklete alatt, melybe meghívták a hatóságok képviselőit is. A diszciplínák szinopszisát, amely alapján lefolytatták a vizsgát, és a hozzá tartozó ellenőrző kérdéseket, önálló brosúrában nyomtatták ki, amelyet szétosztottak a meghívottak között. A növendékek kívülről megtanulták, és ünnepélyesen elmondták a köszöntő beszédeket.14 Johann Joseph Khevenhüller-Metsch. Bd. II. Wien 1908. 141., 181-182., 188., 250., 253., 268., 270., 281., 339., 341., 349., 353., 356-357., 362.; ill. Bd. III. Wien 1910. 22., 35., 48., 58-59., 60., 63., 68., 80., 143., 147., 170., 185., 206. 12 WD. 1747. 54. sz. Mária Krisztina későbbi kollégiumi látogatásait többször is említi a Wienerisches Diarium. Ennek elemzését 1. Kulcsár Krisztina: Bécs és Varsó. Két herceg az udvari élet forgatagában (1760-1761). Századok 139. (2005) 1196. 13 WD 63. (1749). 14 A heti disputákról, nyilvános vizsgákról és a tanult diszciplínák szinopszisairól a nagyszombati egyetem filozófiai karán 1. Szentpétery Imre: A bölcsészettudományi kar története, 1635-1935. Bp. 1935. 84-89.
