Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Paál Vince: A diplomácia "konyhájában". Gratz Gusztáv a bresztlitovszki béketárgyalásokon 127

GRATZ GUSZTÁV A BRESZT-LITOVSZKI BÉKETÁRGYALÁSOKON 143 nem hangzottak' túlságosan meggyőzőnek. Az volt a benyomásom, hogy Czernin grófnak ebben a kérdésben elfoglalt merev álláspontja annak a kényelmetlen helyzetnek a következménye, amelyben ő Hoffmann tábornokkal szemben volt. Annák idején felhatalmazta őt, hogy a nevében az ukránoknak ígéreteket tegyen, és most kínos volt a számára, hogy olyasmit tegyen, amit úgy lehetne értelmezni, hogy ő Hoffmannt cáfolni akarja. Czernin hajlandó volt egy bizalmi embert Kijevbe küldeni — Pokorny ezredes34

volt erre a feladatra kijelölve —, de ragaszkodott ahhoz, hogy a béke Ukrajnával a következő napon aláírásra kerüljön, függetlenül attól, hogy Pokorny ezredes mit fog jelenteni az ukrán helyzetről. Képtelen voltam más véleményre bírni. Csak az a reményem maradt, hogy sikerül Trockijt meggyőzni arról, hogy az Ukrajnával aláírt béke ténye az ő álláspontjából nézve semmilyen különleges jelentőséggel nem bír. Vacsora után papírrávetettem a Trockijjal létrehozott modus procedendi-t. Késő éjjel Czernin grófhoz hívtak. Röviddel éjfél előtt érkeztem hozzá. Elmesélte, hogy beszélt Kühlmannal és ismertette vele a Trockijjal folytatott megbeszélésünk eredményét. Kühlmann rendkívül elégedett volt azzal, és örülne, ha a béke Oroszországgal létrejönne, habár Hoffmann tábornok más nézeten van, és ezért a békeszerződés ellen dolgozik. Másnap tíz órakor Czerninért mentem. Azt kívánta, hogy menjek vele Kühlmannhoz. Útközben újra megpróbáltam rábírni, hogy halassza el az ukrán béke estére kitűzött áláírását, de szilárdan kitartott amellett, hogy a békét még ma alá kell írni.' Kühlmann úrhoz megérkezve neki is beszámolok a Trockijjal folytatott megbeszélésem menetéről. Kühlmann figyelmesen hallgatott és csak akkor szólt, míüfári ä beszámolómat befejeztem. Akkor azt mondta: „Úgy vélem az az út, amelyet Ön javasol, járható. Azt hiszem, a béke ezen az alapon vállalható." Aztán felkért, hogy az általam papírra vetett modus procedendi -bői másolatot készítsek számára, hiszen a dolgot még alaposan tanulmányoznia kell. Eltávoztam, hogy a másolatot elkészítessem, és körülbelül egy óra múlva értem vissza Kühlmannhoz. Czernin még mindig nála volt. Nyilvánvalóan Czernin kísérletet tett arra, hogy Kühlmanntól a területi kérdésekben engedményeket csikarjon ki, fáradozásai azonban minden jel szerint eredménytelenek maradtak, mert ő ismételten a keserűség hangján nyilatkozott a német politikáról. „Most kifejezetten azt akarják, hogy folytassuk a háborút, azért hogy Németország a Moon-Sund-szigeteket megszerezhesse" — mondta nekem. Apránként megtudtam, hogy Kühlmann nemcsak a területi kérdésekben utasított vissza minden engedményt — ahhoz neki nyilván a katonai tényezők hozzájárulására lett volna szüksége, és azt nem lehetett megszerezni, — hanem azt az ígéretet is kicsikarta Czernintől, hogy a szigetek kérdésében nem fog túl nagy nyomást gyakorolni Németországra. Ez eléggé rossz hír volt, mert azt jelentette, hogy a két kérdésben, 34

Gratz téved: Pokorny ekkor alezredes volt. Pokorny Hermann (1882-1960) morva származású hivatásos katonatiszt, legmagasabb rendfokozata vezérezredes. 1913-ban Oroszországban volt kiküldetésben. Az első világháború alatt a keleti fronton az orosz rádióadások lehallgatását, a rejtjeles táviratok megfejtését végezte rendkívüli eredményességgel. 1919-ben megkapta a magyar állampolgárságot. 1937-ben nyugdíjazták. 1945-ben az ideiglenes kormány külügyminisztériumában a fegyverszüneti osztály vezetője, ill. a jóvátételi kormánybizottság vezetője.