Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Paál Vince: A diplomácia "konyhájában". Gratz Gusztáv a bresztlitovszki béketárgyalásokon 127
144 PAÁL VINCE amelyeket Trockij a béke akadályaként nevezett meg, a legcsekélyebb engedmény sem volt lehetséges. Kühlmanntól távozóban Trockijjal találkozunk. Czernin közölte vele, hogy egy tisztet fog Kijevbe küldeni. Hozzáfűzte, hogy Trockij információit a kijevi helyzetről továbbra is tévesnek tartja, mert az ukrán delegáció bizonyíthatóan még két nappal ezelőtt is Hughes-táviratot kapott Kijevből, és beszélt Holuboviccsal, pedig Trockij információi szerint Kijev már január 29-e óta a bolsevikok kezében van. Trockij ennek ellenére kitart helyzetértékelése mellett. Úgy véli, előfordulhat, hogy valamilyen kijevi toronyban még működik egy rádióállomás, amely a Rada követőinek rendelkezésére áll. De ez semmit nem változtat azon, hogy a helyzet Kijevben tényleg úgy van, ahogy nekünk bemutatta. Ebéd után Kühlmann úr magához hívat. Azt mondta, elolvasta a javaslatomat és azzal — két stiláris módosítással — egyetért, vagyis ezen az alapon kész javasolni a békét a császárnak és a kancellárnak. Egyúttal megkért, hogy hassak Czerninre, ne fenyegetőzzön minden alkalommal különbékével. „Nem lehet állandóan Németország és Ausztria-Magyarország különválásával fenyegetőzni — mondta. — Ellenkezőleg a két birodalom közötti kötelékek erősítésére kell törekednünk, és a közös háborút ehhez fel kell használnunk, mert különben tényleg különválásra kerülhet sor, ami egyik fél számára sem lenne kívánatos." Kühlmann ezen kérésével kapcsolatban utalok arra, hogy számunkra német részről nem mindig teszik könnyűvé, hogy a német politikával egybehangzóan cselekedjünk. Utaltam a lengyelkérdésről folytatott tárgyalások nehézségeire, amelyek az ukrán békével vakvágányra kerültek, ahol kudarcra vannak ítélve, valamint a német politika kérlelhetetlenségére minden kérdésben, mint például most az új orosz határok kérdésében. Kühlmann mentegetőzve azt mondta, ez Németország belső viszonyaira vezethető vissza. Ott nincs egységes álláspont. A katonai körök elleni nyílt kirohanás semmit nem segítene. Ludendorff55 erőszakos ember és ezt nem lehet rossz néven venni tőle, mert éppen az teszi őt mint katonát naggyá, ami különben olyan taszító benne. Kühlmann kihasználta a lehetőséget, hogy nyomatékosan kifejezze, az ukrán béke létrejöttében neki nem volt szerepe. Sőt szándékosan tartózkodott attól is, hogy bármiféle tanácsot adjon, nehogy azt mondhassák, Németország beszélt rá minket erre a szerződésre. Azon véleményemnek, hogy ez a béke olcsóbban is megvalósítható lett volna, nem mondott ellent. Megjegyeztem, hogy alighanem Hoffmann tábornok befolyása érvényesült ebben a békében. A látszat mindenesetre amellett szól, hogy a béke német nyomásra jött létre, az ugyanis nemcsak hogy kedvezőtlen Ausztria-Magyarországnak, hanem azontúl kifejezetten kedvező Németországnak, mert Lengyelországnak a Monarchiával való egyesítését szinte lehetetlenné teszi, és ezenfelül a jövőbeni önálló Lengyelország figyelmét a német határról az ukrán határra tereli. Kühlmann némán hallgatta a Hoffmann tábornoknak ebben a kérdésben gyakorolt befolyására vonatkozó megjegyzéseimet. 35 Erich von LudendorfF (1865-1937) német tábornok. 1914 augusztusától Hindenburg törzsfőnöke, 1916-tól foszállásmestere. 1924-1928-ig képviselő a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt mandátumával. A Hitlerrel való szakítása után feleségével népies-vallásos szektát alapított, amely ma is létezik.
