Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17-18. század fordulóján 1441
1466 OROSS ANDRÁS léről.13 2 Habár szeptemberre a falakat ledöntötték, és a föld egy részét is elegyengették,13 3 de így — Schenkendorff jóslatának megfelélően — csak megnövelték a szigetet, nem eltüntették. A kanizsai városi tanács a Budai Kamarai Adminisztrációhoz írt szeptemberi felterjesztésében ráadásul bemutatta, hogy az éppen zajló várrombolás mekkora károkat okozott a polgárságnak, hiszen a felszámolt templom és városháza helyett újakat kell építeniük.134 Fontos megjegyezni, hogy Székesfehérvárral ellentétben .Kanizsán a katonai és a polgári érdekek nem estek egybe. A tizenkét éve újratelepített város polgárai — teljesen érthetően — nehezményezték életszínterük eltüntetését és nem azonosultak a hadi szempontból indokolt és kifizetődőnek tűnő rombolással. Mindennél többet mond az a tény, hogy amikor a télre felfüggesztett várrombolást tavasszal az új kapitány, Antón von Ehrenberg szerette volna folytatni, a vármegyék ellenszegültek annak, hogy újra munkásokat állítsanak ki.135 Sőt, 1703 nyarán megindultak Rákóczi Ferenc.hadai Eszakkelet-Magyarországról, így bizonyos várak erődítéséhez is a vármegyék ingyenmunkáját szerették volna igénybe venni.13 6 Látható, hogy több együttesen jelentkező probléma miatt a kanizsai vár lerombolása csak részlegesen valósult meg: a vár védműveinek jelentős részét lebontották és széthordták ugyan, de a földmunkák befejezésére már nem volt lehetőség. Ráadásul, miként arról az Udvari Kamara a Budai Kamarai Adminisztrációt értesítette, a várost időközben 12500 forintért báró Gracsics Jakabnak adták el.13 7 Ezzel mind az Adminisztráció, mint a katonaság közvetlen felügyelete megszűnt a lerombolt Kanizsán, helyét átadva az új földesúrnak. Sokkal nagyobb szerep13 8 jutott a kamarai alkalmazottnak a tüzérség elszállításának megszervezésében, hiszen ebbe a katonai vezetés kevésbé, szólt bele. A kanizsai tüzérség rendkívül elhanyagolt állapotban volt, ezért közvetlenül a rendelet kiadása után az Udvari Kamara utasította a harmincadost, hogy küldjön egy kimutatást arról, hogy ezek rendbehozatala mekkora összeget emésztene fel. E jegyzéket azonban végül — teljesen érthetően — nem ő, hanem a kanizsai hadszertárnok, Michael Gressing állította össze, aki a helybéli kováccsal és bognárral konzultált a javítások megvalósításáról. Megállapították, hogy összesen 1554 forintot kellene kifizetni a lövegtalpak és az ágyúszállító szekerek kerekeinek vasalására, a romboláshoz szükséges 300 talicska elkészítésére, a lőpor szállításához igényelt 500 hordó bognárok által történő megerősítésére, valamint az 1695 és 1697 között öntött, szabad ég alatt tartott ágyúk rendbehozatalára.139 Természetesen mind az Udvari Haditanács, mind az Udvari Kamara a 132 Uo. fol. 320-321. 133 ÖStA FHKA H KA HFU RN 420 1702. Sept. fol. 528-530. 134 MOL E 286 1702. No. 317. 135 A Magyar Királyi Udvari Kancelláriához több felszólító levelet is küldött az Udvari Haditanács, hogy a vármegyéket utasítsa a rombolásokon való részvételre. MOL A 14 1703. No. 19., 53. 136 ÖStA ICA. HKR Prot. Exp. Bd. 418. 1703. Juli No. 489. fol. 618r. Somogy vármegye panasza, hogy egyszerre Kanizsa lerombolásánál és Szigetvár erődítésénél is részt kell vennie. 137 MOL Budai Kamarai Adminisztráció, E 280, Hofbefehle 1703. Mai No. 23. 138 pa u [ Wibmer harmincados persze nem bánkódott, hogy a vár lerombolásánál semmilyen feladata nincs, aminek még hangot is adott. MOL E 281 1702. Mai No. 29. 139 ÖStA FHKA H KA HFU RN 420 1702. Apr. fol. 86-87.