Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17-18. század fordulóján 1441
A BUDAI KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN 1465 könnyen kivitelezhető rombolás miatt sokkal inkább az itteni tüzérség elszállítása került előtérbe. Az események Kanizsa esetében több szálon futottak: egyrészt a város katonai vezetése a vár lerombolásának problémáira koncentrált, másrészt a hadszertári alkalmazottak és az Udvari Kamara az áthelyezésre kerülő helyőrség által elszállítandó tüzérség sorsát helyezték előtérbe. Természetesen nem feledkezhetünk el a kamarai igazgatás alatt álló város és polgársága véleményéről sem, de az utóbbiak a kialakult hatalmi háromszögben (katonaság, kamara és város) a legkisebb súlyt képviselték, hasonlóan a romboláshoz kirendelt vármegyékhez, akik kezdetben legfeljebb tiltakozhattak az elvégzendő ingyenmunka ellen. Az 1702. január 26-án kiadott várrombolási rendelet megfogalmazása szerint Kanizsán a védművek lebontása után a lakosokat minden épülettel együtt szilárd talajra, a mocsár egyik, illetve másik oldalára telepítenék, és a szigetet, amelyen mindeddig az erőd állt, teljesen lakatlanná és használhatatlanná tennék.12 4 Schenkendorff kapitány a rendelet megismerése után viszont azonnal jelezte, hogy ez nem lesz lehetséges, mert a törmelék feltölti a mocsarat, így a sziget nem megszűnik, hanem csak nagyobb lesz. Figyelmeztetett, hogy Kanizsa várában a kapukon és a templomon (a korábbi mecseten) kívül a védművek földből és fából vannak,125 így mintegy 3000 munkásra lesz szükség, hogy a bástyákat lebontsák, és a földet elegyengessék. E nagy terveket viszont rendkívül hamar keresztezte a sors, hiszen a veterán katonának számító Schenkendorff komoly betegsége126 miatt 1702. február eleje óta nem tudott foglalkozni a vár rombolási munkálataival. Ráadásul 1702. szeptember 6-án bekövetkezett halála miatt nem is érhette meg a vár elbontásának befejezését.12 7 Észrevételeinek ugyan helyt adott az Udvari Haditanács, de a megvalósítás — mind a kapitány betegsége, mind az ágyúk javításának elhúzódása miatt — a nyár elejéig halasztódott. Batthyány II. Ádám dunántúli főkapitány a Magyar Királyi Udvari Kancelláriához tett előterjesztésében a kanizsai kapitányhoz hasonlóan szkeptikus volt a munka mihamarabbi kivitelezésének kérdésében. Szerinte 1500 munkás mellett mintegy 2000 szekérre volna szükség a földbástyák elhordásához és a kitermelt föld elterítéséhez.12 8 1702 májusától az Udvari Kamara utasítására Wibmer harmincados is elkezdte küldeni jelentéseit a Budai Kamarai Adminisztrációhoz.12 9 Először a rombolás lassúságáról írt,13 0 majd a vármegyék vonakodásáról13 1 és a kirendelt jobbágyoknak az aratás idejére történő hazamenete-124 Oross A.: Rendeletek i. m. 283. 125 A város 1690. évi összeírása során is kiderült, hogy az épületek szinte kivétel nélkül földből, fából (azaz paticsból) voltak. Tóth István György: A magyarországi török építészet forrásaihoz: a kanizsai vár házainak összeírása 1690. Zalai Múzeum 2. (1990) 224. 126 A kapitánynak valamiféle üszkösödése lehetett, amelyet zászlóaljának orvosa sem bírt meggyógyítani, pedig több helyen is felvágta a katona ereit. Végül egy öreg ezredorvos mentette meg életét. ÖStA FHKA H KA HFU RN 420 1702. Apr. fol. 83-85. 127 A haláláról való tudósítást 1. MOL E 281 1702. Sept. No. 17. 128 MOL Magyar Kancellária Levéltára, A 32, Litterae Privatorum No. 399. 1702. május 12. 129 ÖStA FHKA H KA HFU RN 421 1702. Mai fol. 316. 130 MOL E 281 1702. Mai. No. 29. 131 ÖStA FHKA H KA HFU RN 422 1702. Aug. fol. 322-323.
