Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17-18. század fordulóján 1441
A BUDAI KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN 1445 Az Adminisztráció szerepe a várak ellátásában és építésében A várak építésénél és a bennük szolgálatot teljesítő személyzet fizetésénél a fő szempont hosszú időn át a takarékosság volt. A keresztény hadsereg még a Balkánon harcolt, azaz javában folyt a nagy török háború, amikor az Udvari Kamara tanácsosai már elgondolkodtak bizonyos várak helyzetének rendezésén, és komolyan felvetették egyes erősségek erődítmény jellegének megszüntetését. Érvrendszerükben szerepelt, hogy a siralmas állapotban lévő várak nem tudnának ellenállni egy esetleges ellenséges rohamnak, valamint az ott feleslegesen tartott katonaság és a különböző alkalmazottak fizetése, élelmezése és szükségletei hatalmas összegeket emésztenek fel. Elképzelésük — összhangban az Einrichtungswerk ismertetett koncepciójával — azt szorgalmazta, hogy jól kiépített és megerősített helyekre koncentrálják a katonaságot, amely az ország belső területein is féken tarthatja a lakosságot.12 A Belgrád elvesztése, illetve a kétfrontos háború tartóssá válása1 3 miatti katonai helyzetben ez a rendezési terv egyelőre lekerült a napirendről, végső megoldását az oszmánokkal kötendő béke utánra halasztották. Bár az oszmán hadak már nem veszélyeztették az ország belső területem fekvő várakat, mégis kisebb-nagyobb összegeket költöttek javításukra, főleg, ha olyan romos állapotban voltak védműveik, mint arról több esetben is tudósítottak a kamarai alkalmazottak vagy a várparancsnokok. A legfontosabb feladat természetesen az ország központjában fekvő Buda folyamatosan zajló erődítése volt. Az 1686. évi győztes ostrom óriási pusztítást végzett a vár védmúveiben, szemtanúk szerint az eredeti falak mintegy kétharmad részt vesztettek magasságukból, a földdel feltöltött rondellák, bástyák, árkok, ellenlejtők szinte teljesen elpusztultak.1 4 A Budai Építési Hivatal, amelynek fenntartása a Kamarai Adminisztráció jövedelmeiből történt, minden évben nagyobb összeget fordított a vár megerősítésére, 1686 és 1697 között szám szerint 141028 forintot.15 Országos adóból finanszírozták viszont a Leonardo Anguisola bécsi hadmérnök tervei alapján, 1689 és 1691 között végrehajtott kisebb-nagyobb munkálatokat. Ekkor az ítéletidő miatt beomlott rondellát, összekötő falakat és az ellenlejtőket javították.1 6 A stratégiailag kiemelkedően jó helyen fekvő, Tisza-parti Szolnok erősítése is gyakran napirenden volt, itt legfontosabb feladatként a Zagyva 12 Több irat is megemlíthető, melyben ez a koncepció megjelenik. Kanizsa: Österreichisches Staatsarchiv, Wien (a továbbiakban ÖStA); Finanz- und Hofkammerarchiv (FHKA), Hofkammerarchiv (HKA) HofTmanz Ungarn (HFU) rote Nummer (RN) 337. 1690. Okt. fol. 333-344.; Székesfehérvár: uo. RN 338. 1690. Nov. fol. 15-16.; Érsekújvár: uo. RN 351. 1692. Dez. fol. 171-172. 13 XIV Lajos francia király ugyanis 1689-ben újra támadt a Habsburgok ellen a Rajna folyó mentén, hogy ún. „reuniós" politikájának érvényt szerezzen. A pfalzi örökösödési háború csak az 1697. évi rijswiki békével zárult le. 14 Banfi Florio: Buda és Pest erődítményei 1686-ban. In: Tanulmányok Budapest múltjából V Szerk. Dr. Németh Károly - Budó Jusztin. (Budapest székesfőváros várostörténeti monográfiái 8.) Bp. 1936. 102-131. 15 MOL Budai Kamarai Adminisztráció Számvevősége, E 286, Buchhalterei Akten (a továbbiakban E 286) 22. csomó, Vegyes számadások és nyugták, 1698. 16 ÖStA Kriegsarchiv (a továbbiakban KA) Alte Feldakten (AFA) 1690/10/1. Részletesen csak az 1690. december és 1691. június között a felújításra költött 130825 forint 31 krajcárnyi összeg számadását ismeijük. MOL E 286 22. csomó, Vegyes számadások és nyugták, 1691.
