Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17-18. század fordulóján 1441
A BUDAI KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN 1443 A Budai Kamarai Adminisztráció és működése Néhány alapszintű feldolgozástól eltekintve,5 részletes monográfia nem született ennek a rendkívül fontos és érdekes, ugyanakkor csupán néhány évtizeden át működő szervnek a történetéről. A hivatalnak a Magyar Országos Levéltárban őrzött irataiból a törökellenes visszafoglaló háború alatti és utáni új pénzügyi és katonai berendezkedés legtöbb mozzanatát nyomon követhetjük, természetesen elsősorban illetékességi területén, az ország középső részén. Az Adminisztráció iratai az 1680-1700-as évek tekintetében a visszaszerzett területekre vonatkozóan a korszak egyik legalapvetőbb forrásanyagának tekinthetők, maga a hivatal pedig az akkori Magyar Királyság egyik legfontosabb hatósága volt. Az általa igazgatott területen lényegében teljes hatáskörrel bírt a kincstári gazdálkodás, közigazgatás, igazságszolgáltatás6 és benépesítés felett. A visszaszerzett területek berendezését és igazgatását tehát egy, a bécsi Udvari Kamara közvetlen felügyelete alá tartozó, a magyar rendi intézményektől független új hivatal látta el 1684 után. Az önálló pénzkezeléssel rendelkező és az Udvari Kamara által irányított, illetve az Alsó-ausztriai Kamara Számvevősége által ellenőrzött kamara még formálisan sem függött a pozsonyi Magyar Kamarától. Ez elnevezésében is kifejeződött, hiszen minden esetben a „császári" jelzőt tették a szerv neve elé. Leggyakrabban Kaiserliche Kameraladministration zu Ofen (régiesen Kay serliche Cameral Administration) névvel illették. Mindez persze — s ez kiemelten hangsúlyozandó — egyáltalán nem jelentette azt, hogy a Német-római Császárság egyik magyarországi intézményéről lett volna szó, pusztán egy olyan új hatóságról, amely a bécsi udvar központi pénzügyi kormányszerve, az Udvari Kamara alárendeltségében működött, mely udvart és az egész Habsburg Monarchiát legmagasabb tisztében a Német-római Birodalom császára kormányozta. Hasonlóképpen ezért viselhette ez idő tájt az Udvari Kamara mellett az Udvari Haditanács is gyakran a „császári" jelzőt, noha esetükben is egyértelműen a Habsburg Monarchia funkcionális központi kormányszervéről és nem a Német-római Birodalom territoriális hivataláról volt szó.7 A Budai Kamarai Adminisztráció (korábban Inspekció néven is szerepelt) illetékessége Karánsebes, Gyula, Eger, Esztergom, Érsekújvár, Székesfehérvár, a Balaton, Kanizsa és a Dráva folyó vonalán belüli területre terjedt ki. Hatáskö-5 Nagy István - F. Kiss Erzsébet: A Magyar Kamara és egyéb kincstári szervek. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai I.: Levéltári leltárak 9.) Bp. 1995. 385^25., Fallenbiichl, Zoltán: Die Ofner Kameraladministration. Eine Kriegswirtschaftsverwaltung in Ungarn (1683) 1685-1709. Die Verwaltung. Zeitschrift für Veraltungswissenschaft [Wien] 16. (1983: Heft 4) 487-505., Tagányi Károly: A budai kamarai jószágkormányzóság jövedelmei és kiadásai. 1686-1700-ig. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 4. (1897) 285-297. és Uő: A budai kamarai jószágkormányzóság hivatalai 1686-98-ig. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 4. (1897) 411-419., H. Pálffy Ilona: A kamarai igazgatás bevezetése a töröktől visszafoglalt területeken. In: Emlékkönyv Domanovszky Sándor születésének hatvanadik évfordulójára. Bp. 1937. 474-487. 6 A Kamarai Adminisztráció szabályozta a városi tanácsok igazságszolgáltatási működését, büntető ügyekben a városi tanácsok ítélete az illetékes kamarai tisztviselő megerősítése után emelkedett érvényre, a kincstári uradalmak falvaiban pedig az úriszéki bíráskodást is a kamarai alkalmazott gyakorolta. 7 A Haditanács kapcsán vö. Zachar József: Habsburg-uralom, állandó hadsereg és magyarság 1683-1792. Bp., 2004.
