Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Variációk az értelmiségi útkeresés témájára a 16. században: Forgách Ferenc és társai 1405
1430 ALMÁSI GÁBOR is egyéni okai voltak, valamiféle összebeszélés biztos volt a rokonok között. Ha másnak nem is, az együttes távozást egy családi stratégia részének kell tekinteni, hasonlóképpen ahhoz a másik döntő jelentőségű eseményhez, mikor Forgách fiatalkorában a katolikus egyházhoz, majd az udvarhoz csatlakozott. Ennél azonban, Forgách későbbi magatartása alapján, valamivel többre is gondolhatunk. Forgách Ferenc ugyanis a Dobó-Balassa-féle összeesküvés során — mint felbujtó — gyanúba keveredett. Miksa 1569 augusztusában az országgyűlésen nyilvánosan Dobóék „árulásával" hozta összefüggésbe az Erdélybe távozókat, vagyis Forgáchot, Gyulaffyt, Kamuthy Balázst, Bocskai Györgyöt és másokat.13 4 Az esemény megítélése azért is nehéz, mert Forgách Ferenc és Simon, illetve Istvánffy Miklós egybehangzóan állítják, hogy Dobó és Balassa árulásnak látszatát hamis levelek gyártásával a korszak egyik ismert török kéme, Kenderessy István (is) keltette.13 5 Az összeesküvéssel kapcsolatos huzavona és az ellentmondó források sokasága kiválóan jellemzi az akkori gyanakvásokkal és vádaskodásokkal teli légkört, amelyre talán a Porta is rájátszott valamelyest, jóllehet János Zsigmond bármilyen akcióját határozottan ellenezte. Valószínűsíthető, hogy a „ravasz és hírhedten kapzsi" Dobó és a Jámbor" Balassa13 6 gyanúba keveredése kapóra jött bizonyos embereknek, és az is könnyen elképzelhető, hogy egy „nemzeti" szintű összeesküvés-elméletet (vagy máshonnan nézve „felszabadítási" elméletet) nem volt nehéz az események mögé vetíteni. Ha a történeti irodalom hallgat is róla,13 7 Forgách Ferencnek ártatlansága erősen kétséges, már csak a többi gyanúsítottal — Gyulaffy Lászlóval, Bocskai Györggyel vagy Tahy Ferenccel •— való kapcsolata miatt is. 1570 végén egy magát mentegető levéllel fordult Miksához, mégpedig Hans Trautson titkos tanácsoson keresztül, feltehetőleg, mert veszélyeztetve érezte magyarországi tulajdonait. Trautson bár biztosította róla, hogy ügyét az uralkodó elé fogja terjeszteni, felhívta figyelmét arra, hogy mentegetőzései nem csengenek egybe a tényekkel, melyeket a király birtokába jutott kéziratos bujtogató levelei hívebben tükröznek.138 A Forgách bántatlanságát biztosító királyi levél mégis megszületett, hála — talán Traut-134 Bricius Kokavinus [Kokovai Bereck]: Fasti Hungarici. OSZK Kt. Fol. Lat. 352. fol. 271v. Vö. Istvánffy M. : Magyarok dolgáról i. m. 458. Miksa határozott lépett fel Dobóval és Balassival szemben, akiket az országgyűlésre elcsábítva őrizetbe vétetett. Ez a nemességet olyannyira megrázta, hogy készek voltak 200000 tallért letéve kezességet vállalni értük. MOE 5. köt. 181-182. 135 Forgách F.: Emléki.-at i. m. 942-948. (Istvánffy és Forgách Simon margójegyzetei ugyanott.), ill. vö. Istvánffy M. \ Magyarok dolgáról i. m. 454-459. Amúgy a két beszámoló lényeges pontokban el is tér egymástól. Forgách előadásának egyik legbeszédesebb pontja éppen az, amiről mélységesen hallgat: vagyis az összeesküvés ténye. Kenderessyre részletesen Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. (Humanizmus és reformáció 23.) Bp. 1995. passim. 136 Az előbbi Forgách Ferenc véleménye, az utóbbi Forgách Simoné. Forgách F.: Emlékirat i. m. 545. és 547. 137 Egyedül az árulás legalaposabb ismerője Károlyi ismeri el Forgách bűnrészességét. Károlyi A. : Dobó István és Balassa i. m. 576-578. 138 „literae Dominationis Vestrae manu scriptae atque ad plurimos diversosque homines corrumpendi, abalienandi et ad defectionem persuadendi causa missae..." Károlyi A.: Okiratok i. m. 702-703. Mellesleg éppen Forgáchnak és Gyulaffynak Miksa császár kezébe jutott magyar nyelvű levelei késztették az uralkodót 1572 tavaszán Dobóék ügyének újbóli felülvizsgálatára. Uo. 710.
