Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Variációk az értelmiségi útkeresés témájára a 16. században: Forgách Ferenc és társai 1405
ERTELMISEGI UTKERESES A 16. SZAZADBAN 1429 rály — állította a követ — egyrészt kényszerből napolta el a diétát, hiszen a meghívott főnemesek alig-alig szivárogtak Pozsonyba, és akik megjelentek, azok is csak azért jöttek, hogy valamely petícióval vagy kifizetési követeléssel Miksa terhére legyenek, másrészt egy kisebb fajta nemesi felkeléstől való félelmében.12 9 A Balassa-Dobó-féle összeesküvés igazi tétje — Michiel értesülései szerint — a Dobó- és Balassa-birtokokhoz közeli bányák bevételeinek elidegenítése volt. Az otthonmaradások hátterében pedig az erdélyi fejedelem bujtogatása állt — vélte a követ —, akihez valamivel korábban a Forgách testvérek is csatlakoztak: „az egyikük egyházi ember, Várad püspöke, Ferdinánd császárnak nagyon kedves és szeretett embere, aki nagyjából egy éve megvetésből és elégedetlenségből lemondott a püspökségről és bizonyos egyházi hivatalokról, visszaadván ezeket a császárnak, Itáliába távozott, Padovába, azt a látszatot keltve, hogy tanulmányait akarja folytatni; Padovából azonban mintegy négy hónap múltán Velence és Ragusa érintésével Erdélybe ment."13 0 Giovanni Michiel, aki feltehetőleg Forgách velencei kalandjáról is értesült, nem látta összetett kérdésnek a volt váradi püspök átpártolását. Tette könnyedén beilleszthető volt János Zsigmond részben vélt, részben valós konspirativ tevékenységébe, személyes sértettsége pedig az általánosan rossz nemesi közérzetbe, melynek egyik forrása éppen a nemesség politikai ambícióinak kielégítetlensége volt. Nehezen fogadható el persze, hogy Forgách a látszat kedvéért utazott volna csupán Itáliába, a látszat megteremtésére ugyanis nemigen volt szüksége. A vele közel egy időben távozott testvére (Pál),13 1 illetve sógora, Gyulaffy László például nem tett kitérő utakat, hanem nyilvánosan, Buda érintésével ment át János Zsigmondhoz.13 2 Magam úgy gondolom, az itáliai utazás valós kiútkeresési lépésnek tekinthető; láthatólag ennek vélte Verancsics Antal is. Michiel velencei követ véleményét egyrészt árnyalja Forgách későbbi magatartása, másrészt azonban rá is cáfol. A konspirativ elméletet támasztja ugyanis alá, hogy Forgách nem egyedül jelentkezett János Zsigmondnál (Gyulaffy megnyerését a fejedelem hasonló nagyvonalúsággal jutalmazta133 ). Bár az eltávozásra IstvánfFy Miklós szerint Gyulaffynak 129 Erről Forgách a következőképpen számolt be: „Méltán félt a magyarok újabb megmozdulásától, mert mindenki nyíltan hangoztatta, hogy ha törvényeiket és esküvel biztosított szabadságukat nem tartja tiszteletben, akkor a hazai törvények és András királynak mindig szentül tisztelt rendelkezése értelmében ők is fel vannak mentve minden kötelezettség alól. Ennél jobban pedig semmi sem botránkoztathatja meg a németeket, mivel az említett rendelkezés az ország szabadságának biztosítéka, úgyhogy ha azt megsértik, az ország büntetlenül fordulhat fegyveresen tulajdon királya ellen." Forgách F.: Emlékirat i. m. 942-943. 130 „uno di quali persona di chiesa et vescovo di Varadino, carissimo et molto favorito dall'imp(erato)re Ferdinándo, il quale circa un'anno fà, per sdegno et mala contentezza rinonciato il vescovato et certe prepositure, che havea, in mano di S(anta) M(aes)tà, si ridusse in Italia et a Padova sotto preteso di continovare li suoi studii; dapoi circa quattro mesi sono, lasciata Padoa, capitata Venetia per la via di Ragusi s'è condotto in Transilvania" Károlyi A.: Okiratok i. m. 677. 131 Giovanni Michiel következetesen Forgách testvérpárról beszél. Károlyi A. : Okiratok i. m. 677. Pált hamarosan kiforgatják magyarországi birtokaiból, mely ügyben Báthory Kristóf és János Zsigmond is közbenjárt. L. özv. Forgách Zsigmondné levelét Forgách Simonhoz, 1571. aug. 30.: Szabó L.: Ghymesi Forgách Ferencz i. m. 218-219. 132 Vö. Gerstinger, H. Aus dem Tagebuch i. m. 25. 133 1569. márc. 19-én (vagyis egy hónappal előbb, mint a Forgáchnak tett) birtokadományra 1. Toldy F.: Forgách Ferencz élete i. m. XXV
