Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Variációk az értelmiségi útkeresés témájára a 16. században: Forgách Ferenc és társai 1405
1428 ALMÁSI GÁBOR sorban életmódváltásra vágyott és nem uralkodócserére. A probléma ezzel a létformával egyrészt az anyagi háttér megteremtése volt — annál is inkább mert Forgách a respublica litterariához elsősorban mint patrónus kívánt csatlakozni —, másrészt az elszenvedett politikai presztízsveszteség, melynek kompenzálását hiába várta Velence városától. A finanszírozás kérdése valóban egyre nagyobb nehézségekbe ütközött: nemcsak Pornó elzálogosítása nem sikerült, hanem 1568 elején a Magyar Kamara — Miksa utasítására — azt is megtagadta, hogy a külföldön tartózkodó tanácsos (vagyis velencei beszédében tett kijelentésével szemben, ekkor még nem mondott le tanácsosi rangjáról), az „egykori váradi püspök" felvehesse fizetését. Minthogy a királyságon kívül tartózkodik, írta Miksa, erről szó sem lehet, és amíg az általa megadott időre nem tér vissza helyzetét tisztázandó, a kamara ne tekintse udvari embernek.12 4 Forgách Ferenc 1568 őszén végül Ragusán és az Észak-Balkánon keresztülutazva ment Erdélybe, ahol csatlakozott János Zsigmond udvarához. Amennyire hihetünk a fejedelem egy későbbi levelének, eltávozása előtt Forgách valóban lemondott meglévő hivatalairól, amit Miksa belenyugvással fogadott.12 5 Verancsics Antal mindenestre, mikor 1568 novemberében Forgách erdélyi megjelenéséről tájékoztatta Draskovich Györgyöt, még úgy vélte, nem lehet átpártolásról beszélni.12 6 Az erdélyi fejedelem Forgách megnyerését nagyra értékelte: tanácsosává tette, és az évi 6000 talléros jövedelmet adó kolozsmonostori apátság szekularizált birtokai közül hat falu adományával nagyvonalúan biztosította a ranghoz illő anyagi hátteret is. Igaz, sejthetjük, hogy ez az adomány Forgách erdélyi megtelepedésének feltételei között szerepelt, azaz nem a meglepett fejedelem spontán örömnyilvánításának jele volt. Giovanni Michiel velencei követ — akinek jelentései a Miksa-kor történetírását számos ponton mind a mai napig meghatározzák — az adományról már 1569. januári levelében beszámolt, vagyis egy hónappal korábban, hogy arra a fejedelmi diploma szerint sor került volna.127 Michiel levele Forgách „elpártolásának" egyik legjellemzőbb forrása. A velencei követ az év januárjára kitűzött, de végül elhalasztott magyar országgyűlés kapcsán, a halasztás valós okait kutatva egyfelől beszámolt az általános nemesi elégedetlenségről, másfelől a Balassa-Dobó-féle összeesküvés szerveződéséről.12 8 A ki-124 A levelet idézi Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmértetése. 4. köt. Pest 1826. (Reprint: Szécsény 1982.) 159. 125 János Zsigmond levele 1570. május 22-ről. Idézi Mocsáry A.: Nemes Nógrád vármegyének i. m. 157. 126 Verantius. A. Opera i. m. IX. 262. Kubinyi László, Forgách padovai lakótársa pedig meg volt róla győződve, hogy társa vissza fog térni, hiszen emiatt fenn is tarttatta szobáját. Az üresen álló szoba és az elmaradt bérleti díj miatt végül Kubinyi került bajba, aki végsőkig számított Forgách visszatérésére, és nem akart másik nációbelit a házban. Veress E.: Matricula et acta i. m. 195-196. Sörös Pongrác Benessa Péter levele alapján feltételezi, hogy Forgách 1569-ben ismét megjelent Padovában. Sörös P: Forgách Ferencz élete i. m. 539. 127 Az 1569. febr. 17-i birtokadományra 1. Toldy E: Forgách Ferencz élete L m. XXIX., LXIX-LXX. Giovanni Michiel velencei követ 1569. január 13-i levele a dogéhoz: Károlyi Árpád.-. Okiratok a Dobó-Balassa-féle összeesküvés történetéhez (1659-1572.). Történelmi Tár 1879. 675-678. 128 Károlyi A.: Okiratok i. m. 672-714. L. még Károlyi Árpád: Dobó István és Balassa János összeesküvésének történetéhez (1569-72). Századok 13. (1879) 398-412., 488-509., 564-597., ill. vö. még MOE 5. köt. i. m. 167-168., 190-191.
