Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Variációk az értelmiségi útkeresés témájára a 16. században: Forgách Ferenc és társai 1405
ERTELMISEGI UTKERESES A 16. SZAZADBAN 1425 — nyíltan is (bár így ritkán) és titokban is — aknákkal rám ne támadjon már a kezdet kezdetétől, bár én eddig semmilyen gyanúba nem keveredtem.10 8 Alig telt el egy hónap, Dudithnak egy magánlevelében viszont már el kellett ismerni, hogy Oláhtól a házassága kapcsán rosszabbat várt: „Istennek legyen hála, hogy az érsek úr inkább csak megértéssel van irántam, mintsem másképp; ez teljesen a mi jó [Radéczy?] István urunk munkájának tudható be."10 9 Valószínű, hogy ugyancsak erre az időszakra kell, hogy tegyük Forgách Ferenc és társainak valódi aknamunkáját Oláh Miklós ellen. Ezúttal nem paszkvillusokról van szó, mint Delfino kardinális esetében történt, hanem egy az érsek ellen írt hosszabb invectivaról, vagyis egy gúnyos, támadó jellegű beszédről, melynek szerzőjét a váradi püspök személyében vagy környezetében kell keresnünk, továbbá négy Oláh Miklós halálára írt gúnyos epitáfiumról és sírversről.110 A beszéd megmaradt példányát Kovacsóczy Farkas másolatában ismerhetjük, az ő már sokat emlegetett kódexében.11 1 A másolat sajnos nem teljes: a másoló bár egyre nagyobb sebességgel írt, munkáját meg kellett szakítania. A sírverseket, amelyek Oláh bűnlajstromát tartalmazzák, részben vagy egészében maga Kovacsóczy Farkas szerezhette, ugyanott találhatók, közvetlenül megelőzve az invectivât. 112 Minthogy a kódexbe bejegyzett írások feltehetőleg nagyjából kronológiai sorrendet tükröznek, a datálást megkönnyítik a környezetükben lévő szövegek. A gúnyos epitáfiumokat közvetlenül Zsámboky János Perényi Gábor halálára írt (nem gúnyos) epitáfiuma előzi meg, illetve Nicolaus Stoppiusnak az 1567. évi áradásokra vonatkozó jóslatai követik.113 Mindennek ellenére elképzelhető, hogy az Oláh-ellenes, megszólító módban, jelen időben írt beszéd és a halotti versek nem egyszerre készültek. A csonka beszéd még mindenképpen Magyarországon kerülheti lemásolásra, az epitáfiumok viszont lehetséges, hogy csak az érsek 1568. január 14-én bekövetkezett halála után íródtak, mikor Forgách, Kovacsóczy és Berzeviczy már Itáliában jártak. Valószínűbb mégis az a variáció, hogy rnind a versek, mind a beszéd még Magyarországon készültek, mégpedig nem ártatlan humanista újgyakorlatokként, hanem terjesztés céljából. Márpedig hol máshol lehetett ilyen műveket terjeszteni, ha nem az országgyűlésen? Perényi Gábor említett halála (június 7.) éppen az 1567. nyári országgyűlés idejére esett. 108 Dudith Miksa királynak 1567. június 1-én: „an putas barbarum illum ex infima Getarum colluvie, quem casus et nescio quod fortunae ludibrium, non ulla virtus extulit ad fastigium illud, unde et Deum et homines despicit, conquieturum fuisse antequam, quantum in ipso quidem esset, me funditus perderet? Qui ne tum quidem continere se potuit, quin, quibus posset rationibus, et aperte, quamvis id raro, et occulte, iam inde ab initio per cuniculos me oppugnaret..." Dudith, A.\ Epistulae i. m. Vol. 1. 452., vö. Almási G.\ Szélsőséges nemzeti-társadalmi előítéletek i. m. 109 „Sia lodato Dio, che monsignor l'arcivescovo mi ha piuttosto compassione che altrimenti, questa tutta с opera del nostro benissimo signor Stefano..." Levél Andreiszi Ferencnek 1567. július 10-én: Dudith, A. : Epistulae i. m. Vol. 1. 468. 110 Vö. Ritoókné Sz. A.. A politikai szatíra i. m. 275. és Almási G.\ Szélsőséges nemzeti-társadalmi előítéletek i. m. 111 Invectiva in Nicolaum Olahum Archiepiscopum Strigoniensem. ÖNB Cod. Séria nova 1912. fol. 59r-60v . 112 Uo. fol. 53r-56v . 113 Johannes Sambucus: De obitu G. de Peren. ÖNB Cod. Séria nova 1912. fol. 52r., ill. De diluvio huius anni MDLXVII Nicolai Stoppii Praedictio. Uo. fol. 57r.
