Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Variációk az értelmiségi útkeresés témájára a 16. században: Forgách Ferenc és társai 1405

1408 ALMÁSI GÁBOR kiküldetését — püspöki kinevezéssel „támogatta". Forgáchból váradi püspök lett, igaz mindez egy év múlva már csak címet jelentett, hiszen Váradot időközben Izabella királyné csapatai foglalták el (védője éppen testvére, Forgách Simon volt).1

8

Ferenc püspöki járandóságát ezentúl a Magyar Kamara fizette, melyet Ferdinánd király hamarosan a pornói apátság jövedelmével, továbbá a váradi tizedbevételekért kárpótlásul a gyulai tizedjövedelmekkel egészített ki.1

9 Forgách Ferenc ezt követően tíz esztendeig, egészen 1567 nyaráig a magyar királysági politikai elit egyik hangadó és meghatározó egyénisége maradt. Kezdetben királyi tanácsos és titkár volt,2

0

1560-tól pedig mint alkancellár2

1

hol kevesebb, hol nagyobb aktivitással vett részt a kormányzati munkában, Ferdinánd egyre nagyobb bizalmát élvezve. 1560-ban a család elnyerte a bárói rangot, és Forgách Ferenc püspökségét megerősítette a pápa.2

2 A Magyar Udvari Kancellárián szolgáló Forgách mint magyar királyi titkár (secretarius Hungaricus, ungarischer Hofsekretär) tevékenysége ez ideig csak töredékesen dokumentálható. A királyt elkísérte külföldi útjaira és a birodalmi gyűlésekre, és úgy tűnik, ezen alkalmakkor a királyi oklevelek kiállításáért ő felelt: erre példa az a Berzeviczy Márton számára 1559-ben kiállított címereslevél, melyet Augsburgban Oláh Miklós és Forgách Ferenc ellenjegyzett.23

1562-ben Prágában találjuk, ahol Miksa cseh koronázásának előkészítésében vett részt.2

4

Az ezt követő frankfurti császárkoronázásra is elkísérte Ferdinándot és Miksa főherceget,2

5

majd innét kirándult el Keglevics Péter társa- j ságában Antwerpenbe, Genfbe és Brüggbe, ahonnét újfent csatlakozott Ferdinándhoz, és feltehetőleg az uralkodó mellett maradt annak innsbrucki tartózkodása idején is, melynek fő célja a tridenti zsinat eredményeinek megtárgyalása volt.2

6

Németalföldi útjára valószínűleg csak a látni akarás vágya vezette, melyhez a király beleegyezését csak utólag kérte ki. Érdemes kiemelni, hogy 18

Ez is példa I. Ferdinánd politikájában a családi és országos érdekek tudatos összekapcsolására. 19

Sörös Pongrác 1558. augusztus 18-ra teszi a pornói apátság elnyerését. Sörös P: Forgách Ferencz élete i. m. 524. 20

Sörös Pongrác 1557-re teszi tanácsosi kinevezését (de tévesen titkos tanácsosnak véli). Sörös P: Forgách Ferencz élete i. m. 524. Egy 1559. márciusi forrás „Őfelsége tanácsosának és titkárának" nevezi. Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban MOL); Magyar kamara Archívuma (MKA), E 554, Városi és kamarai iratok, Magyar Kamara számadáskönyvei, Fol. Lat. 920. Fazekas Istvánnak köszönöm e közlést. 21

Gánóczy Antal 1560-ra teszi kancelláriai (helyesen alkancellári) kinevezését. Gánóczy A.: Episcopi Varadienses. Vol. 2. Viennae 1796. 112. Egy 1562. évi királyi mandátumon Berzeviczy Egyed szerint Forgách mint királyi alkancellár jegyzi magát Prágában. Berzeviczy Egyed-. Berzeviczi Mártonra vonatkozó okmányok, 1550-1613. Történelmi Tár 1899. 43. Berzeviczy megerősíti alkancellárságát Ferdinánd halálára írt halotti beszédében: Berzeviczy Márton-. Oratio funebris de invictissimo Ferdinando I. Romanorum Imperatore Augustissimo. Parisiis 1565. a2. 22

Sörös P. \ Forgách Ferencz élete i. m. 532. 23

Berzeviczy M.: Berzeviczy Mártonra i .m. 39. 24

Forgách prágai tartózkodására utaló további adatok: Oláh Miklós testamentumának királyi jóváhagyásán (1562. jan. 10. - az irat az esztergomi Prímási Levéltárban található, mikrofilmen: MOL Mf. 2928, 93/139.), ill. Nádasdy Tamásnak írt leveleiben: Forgácli F.: Ghymesi Forgách Ferencz i. m. 548., ill. kéziratban további 4 levél: MOL MKA E 185, Archívum familiae Nádasdy, Mf. 6888. (Fazekas István közlése.) 26

Sörös P: Forgách Ferencz élete i. m. 530. 26

Károlyi Árpád: Forgách Ferencz, a történetíró Antwerpenben. Történelmi Tár 1881. 783-784. (Forgách Ferdinándhoz címzett levelének kelte 1562. december 28.) Míg Ferdinánd Frankfurtból Speye-