Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Variációk az értelmiségi útkeresés témájára a 16. században: Forgách Ferenc és társai 1405
ERTELMISEGI UTKERESES A 16. SZAZADBAN 1407 miatt.9 A kegyelem feltételei között — Ferdinánd király részéről — első pontként szerepelt a katolikus hit vállalása.1 0 E feltétel megszabásakor a magyar uralkodó valószínűleg figyelemmel volt a Forgáchok jelentős reformációs tevékenységére, melyről Várday Pál érsek 1549-ben ekképpen számolt be: „A Forgáchok Komjáti nevű városukban az egyházi emberek kizárásával Luther és Zwingli tanítása szerint az új eretnekséget vallják, sőt alattvalóikat és jobbágyaikat is nyíltan erre kényszerítik."1 1 A királyi kegyelem elnyerésének ügye majdnem három évig húzódott. Feltételezhetjük, hogy a kegyelem kihirdetésében hatott Ferdinándra az a gesztus is, amely a család fiúsarjainak az általa szervezett, új hivatalokban, valamint katonai és egyházi szolgálatokban mutatkozott meg. Forgách Ferenc mellett ugyanis két testvérének, Simonnak és Pálnak ekkoriban kezdődött katonai pályafutása, majd valamivel később Imre is csatlakozott az udvarhoz.1 2 A fiatal egri őrkanonok, Forgách Ferenc 1553-ban tanulmányok végzése céljából Padovába távozott,1 3 ahol 1555 tavaszán orvosi szigorlatot tett, majd filozófiából borostyánkoszorút szerzett, és nem sokkal később visszatért Magyarországra.1 4 A padovai tanulmányutat az 1553-ban esztergomi érsekké előlépett Oláh Miklósnak köszönhető egyházi benefíciumokból finanszírozta, sőt az is elképzelhető, hogy az itáliai tanulmányút gondolata magától Oláhtól eredt. Erre utal, hogy Forgáchcsal közel egy időben távozott Padovába Bona György is, Oláh Miklós unokaöccse, akihez Oláh Zsámboky Jánost küldte tanítómesternek.15 Forgách környezetében jelen volt még Zsámboky másik tanítványa, Istvánffy Miklós is, továbbá a Révay ifjak, Ferenc és Lőrinc (az utóbbi lakótársa volt).16 Forgách Ferenc Itáliában szerzett tudásának hasznáról hamarosan az uralkodó is meggyőződhetett, hiszen 1556-1557 telén már mint a magyarországi küldöttség feje nagysikerű beszédet mondott a regensburgi birodalmi gyűlésen.17 Követi rangját I. Ferdinánd — akárcsak később Dudith András tridenti (trienti) 9 Szabó L.: Ghyraesi Forgách Ferencz i. m. 17-18. Bár Forgách Oláhhoz „csatlakozásának" pontos dátumát nem ismerjük, nem lenne meglepő, ha erre Sbardellati Ágoston, Oláh vetélytársának 1552. évi halála és a főpap 1553. évi érseki kinevezése között került volna sor. 10 Szádecky Lajos: Jelentés a gr. Forgách család levéltáráról. Századok 21. (1887) 563. 11 Idézi Szabó L.: Ghymesi Forgách Ferencz i. m. 19. 12 A Forgáchok e különleges családi stratégiájára újabban Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. (Magyar századok 6.) Bp. 2000. 201-203. Forgách Imre udvari szolgálata az 1560-as évek első felében dokumentálható bécsi levéltári források alapján. Österreichisches Staatsarchiv, Wien (a továbbiakban ÖStA); Finanz- und Hofkammerarchiv (FHKA), Hofkammerarchiv (HKA), Hoffinanz Protokolle 1561-1566, fol. passim, ill. az újabb irodalomból 1. Pálffy Géza: Magyar címerek, zászlók és felségjelvények a Habsburgok dinasztikus-hatalmi reprezentációjában a 16. században. Történelmi Szemle 47. (2005) 262-263. 13 Istvánffy Miklós: Vita Francisci Forgách. In: Toldy F: Forgách Ferencz élete i. m. 156.; Fazekas I.: Oláh Miklós esztergomi érsek i. m. 532. 36. jegyzet. 14 Veress Endre: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai 1221-1864. Bp. 1940. 41., 190. Uő.: Matricula et acta Hungarorum in universitatibus Italiae studentium (1264-1864). Bp.-Kolozsvár 1915. 54. Veress adatai szerint Forgách 1555 júniusában távozhatott el Padovából. 15 Oláh Miklós naplójában úja: „1553. Octobris 2. Sambucus ad Paduam discessit ad nepotem". Scriptores rerum Hungaricorum minores. Ed. Martinus Georgius Kovachich. Vol. I. Budae 1798. 92. 16 Vö. Veress E.: Matricula et acta i. m. 52-56. Istvánffy Bonával együtt érkezett. Johannes Sambucus [Zsámboky János]: Oratio in obitum... Georgii Bona Transylvanii. Paduae 1560. 5. 17 Sörös P: Forgách Ferencz élete i. m. 523.
