Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Variációk az értelmiségi útkeresés témájára a 16. században: Forgách Ferenc és társai 1405

1406 ALMÁSI GÁBOR ta, hogy „Forgáchnak nem volt szándéka János Zsigmond mellett Maximilián ellen működni, s nem is működött soha. Sokkal szigorúbb volt politikai hitvallása, és sokkal mélyebb megvetéssel viseltetett a pártot-cserélők iránt."4 Lényegesen messzebbre ment Szabó László, mikor leszögezte, hogy „Forgách átpártolása nem ítélendő el úgy, mint kortársai legtöbbjének önérdeket hajhászó pártoskodása." Lépése része volt annak a „törhetetlen erejű meggyőződésének", hogy a „magyar nemzetet Erdély van hivatva megmenteni", hiszen a „magyarság egyesítésével a török hatalom kiűzésére törekedett".5 E tanulmány egyik célja, hogy a párhuzamok feltárása mellett az egyéni élettörténet keretei közé illessze vissza a Forgách, Dudith, Kovacsóczy és Berzeviczy életében fordulópontot jelentő 1560-as évekbeli eseményeket. Az interpretációban nem kifejezetten a személyes motívumok előtérbe helyezése a cél a „nemzeti" vagy nemesi szempontú magyarázatok rovására, hiszen a kettőt gyakran alig lehet szétválasztani, hanem inkább az események és a lehetséges interpretációk összetettségének megmutatása. Tény, hogy a dualizmus-kori Szabó László-féle „nemzetmentő" megközelítés igencsak egysíkú és napjainkra már elavult. Annak a nemesi-nemzeti retorikának a túlságosan komolyan vételére épül, amely a Mohács utáni közbeszédet alapvetően meghatározta — és amely jól érezhető Forgách Ferenc történeti Emlékiratán is —, de amely mégis gyakran többet takart el, mint amennyit megmutatott. A tanulmány másik célja, hogy Forgách Ferenc biográfiáját minél pontosabban, új adatokkal kiegészítve rekonstruálja, és a humanista társakkal való összevetésben új megvilágításba helyezze. Forgách Ferenc az 1550-es évek elején, még tízes éveiben Oláh Miklós egri püspök környezetébe került, és az ő patronálásának köszönhetően egri őrkanonok lett.6

Mint Oláh egyik verséből kiderül, a Forgáchok jóindulatára már németalföldi tartózkodása alatt számot tartott.7

Magyarországra való visszatérése után, gyors felemelkedésének köszönhetően — úgy tűnik — már inkább a Forgáchoknak volt az ő jóindulatára szükségük. Oláh ekkorra már kancellár volt, sőt az esztergomi érsekség egyik reménybeli várományosa, támogatása így kiváló lehetőséget jelentett udvari vagy magyarországi karrierekhez.8

Az Oláh klientúrájához való csatlakozás mögött családi döntés sejthető, annál is inkább, mert a Forgáchok 1548-ban kegyvesztetté váltak, a birtokaikat pusztító Koppány György Mihály, Wolfgang Puchheim (Buccheim) hadnagyának megölése 4 Toldy F.: Forgách Ferencz élete i. m. XXV-XXVL 5 Szabó L.: Ghymesi Forgách Ferencz i. m. 108., 117. 6 Forgách Ferenc őrkanonoki címére (mely mellett a Szentháromság oltár igazgatója is volt) egy 1553. szeptember 25-i oklevél utal először. Fazekas István: Oláh Miklós esztergomi érsek udvara (1553-1568). In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk. G. Etényi Nóra -Horn Ildikó. Bp. 2005. 352. 36. jegyzet. Az* 1550 körüli dátumra következtetett B. Szabó László is. Szabó L.: Ghymesi Forgách Ferencz i. m. 15. 7 Oláh Miklós: Válasz Kálnai Imre levelére. In: Janus Pannonius. Magyarországi humanisták. Kiad. Klaniczay Tibor. Bp. 1982. 327. 8 Oláh karrieijének korai szakaszára: Fazekas István: Oláh Miklós, Mária királyné titkára (1526-1539). In: Habsburg Mária, Mohács özvegye. A királyné és udvara 1521-1531. Szerk. Réthelyi Orsolya et al. Bp. 2005. 37-39.; vö. még Sugár István: Az egri püspökök története. Bp. 1984. 241-253.