Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Variációk az értelmiségi útkeresés témájára a 16. században: Forgách Ferenc és társai 1405

1406 ALMÁSI GÁBOR ta, hogy „Forgáchnak nem volt szándéka János Zsigmond mellett Maximilián ellen működni, s nem is működött soha. Sokkal szigorúbb volt politikai hitval­lása, és sokkal mélyebb megvetéssel viseltetett a pártot-cserélők iránt."4 Lénye­gesen messzebbre ment Szabó László, mikor leszögezte, hogy „Forgách átpárto­lása nem ítélendő el úgy, mint kortársai legtöbbjének önérdeket hajhászó pár­toskodása." Lépése része volt annak a „törhetetlen erejű meggyőződésének", hogy a „magyar nemzetet Erdély van hivatva megmenteni", hiszen a „magyar­ság egyesítésével a török hatalom kiűzésére törekedett".5 E tanulmány egyik célja, hogy a párhuzamok feltárása mellett az egyéni élettörténet keretei közé illessze vissza a Forgách, Dudith, Kovacsóczy és Ber­zeviczy életében fordulópontot jelentő 1560-as évekbeli eseményeket. Az in­terpretációban nem kifejezetten a személyes motívumok előtérbe helyezése a cél a „nemzeti" vagy nemesi szempontú magyarázatok rovására, hiszen a ket­tőt gyakran alig lehet szétválasztani, hanem inkább az események és a lehetsé­ges interpretációk összetettségének megmutatása. Tény, hogy a dualizmus-kori Szabó László-féle „nemzetmentő" megközelítés igencsak egysíkú és napjainkra már elavult. Annak a nemesi-nemzeti retorikának a túlságosan komolyan véte­lére épül, amely a Mohács utáni közbeszédet alapvetően meghatározta — és amely jól érezhető Forgách Ferenc történeti Emlékiratán is —, de amely mégis gyakran többet takart el, mint amennyit megmutatott. A tanulmány másik cél­ja, hogy Forgách Ferenc biográfiáját minél pontosabban, új adatokkal kiegészít­ve rekonstruálja, és a humanista társakkal való összevetésben új megvilágítás­ba helyezze. Forgách Ferenc az 1550-es évek elején, még tízes éveiben Oláh Miklós egri püspök környezetébe került, és az ő patronálásának köszönhetően egri őrkano­nok lett.6 Mint Oláh egyik verséből kiderül, a Forgáchok jóindulatára már né­metalföldi tartózkodása alatt számot tartott.7 Magyarországra való visszatérése után, gyors felemelkedésének köszönhetően — úgy tűnik — már inkább a For­gáchoknak volt az ő jóindulatára szükségük. Oláh ekkorra már kancellár volt, sőt az esztergomi érsekség egyik reménybeli várományosa, támogatása így ki­váló lehetőséget jelentett udvari vagy magyarországi karrierekhez.8 Az Oláh klientúrájához való csatlakozás mögött családi döntés sejthető, annál is inkább, mert a Forgáchok 1548-ban kegyvesztetté váltak, a birtokaikat pusztító Kop­pány György Mihály, Wolfgang Puchheim (Buccheim) hadnagyának megölése 4 Toldy F.: Forgách Ferencz élete i. m. XXV-XXVL 5 Szabó L.: Ghymesi Forgách Ferencz i. m. 108., 117. 6 Forgách Ferenc őrkanonoki címére (mely mellett a Szentháromság oltár igazgatója is volt) egy 1553. szeptember 25-i oklevél utal először. Fazekas István: Oláh Miklós esztergomi érsek udvara (1553-1568). In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk. G. Etényi Nóra -Horn Ildikó. Bp. 2005. 352. 36. jegyzet. Az* 1550 körüli dátumra következtetett B. Szabó László is. Szabó L.: Ghymesi Forgách Ferencz i. m. 15. 7 Oláh Miklós: Válasz Kálnai Imre levelére. In: Janus Pannonius. Magyarországi humanisták. Kiad. Klaniczay Tibor. Bp. 1982. 327. 8 Oláh karrieijének korai szakaszára: Fazekas István: Oláh Miklós, Mária királyné titkára (1526-1539). In: Habsburg Mária, Mohács özvegye. A királyné és udvara 1521-1531. Szerk. Réthelyi Or­solya et al. Bp. 2005. 37-39.; vö. még Sugár István: Az egri püspökök története. Bp. 1984. 241-253.

Next

/
Thumbnails
Contents