Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Kurucz György: Kényszer és szolgálat. Portrévázlat Festetics Györgyről 1341

TANULMÁNYOK Kurucz György KÉNYSZER ÉS SZOLGÁLAT Portrévázlat Festetics Györgyről 1791. március 10-én fiatal nő jelentkezett II. Lipót császár- és királynál kihallgatásra, hogy férje elbocsátását kérje a katonai szolgálatból. Az ügy már hónapok óta foglalkoztatta az uralkodót, s valóban, nem sokkal az audienciát követően, hozzájárulását adta, hogy a férj, gróf Festetics György alezredes, ki­léphetett a hadsereg kötelékéből.1 A 18. század udvari intrikáinak ismeretében az utókor talán hajlamos arra, hogy kizárólag a grófné közbenjárásának, netán személyes varázsának tulajdonítsa az uralkodói engedély megadását. A valóság azonban csak ritkán keveredik regényes elemekkel, s a szigorú és gyanakvó Lipót döntését sokkal inkább természetes politikai meggondolások befolyásolhatták. A kérelmező szempontjából ugyanis nem egyszerű nyugdíjaztatási eljárás­ról volt szó, amit az is jelez, hogy legfelsőbb helyre, magához az uralkodóhoz ke­rült a kérelem. E kihallgatás végső stációját jelentette annak a folyamatnak, amelynek eredményeképpen egy magyar főnemes katonai pályafutása rendha­gyó módon véget ért. Egy évvel korábban még komolyan hitte, hogy a magyar rendek, a magyar országgyűlés képes változtatni az ország kiszolgáltatott hely­zetén, és a meglévő rendi alkotmányos keretek megfelelő biztosítékot nyújta­nak ahhoz, hogy a Habsburg dinasztia többé ne kormányozhassa az országot abszolutisztikus módon. Hitte, hogy a magyar országgyűléshez tiszttársaival együtt benyújtott petíciójuk révén lehetőség nyílik a magyar ezredek magyar­országi állomásoztatására, és kérelmük további pontjainak szellemében a had­sereg többé nem a fenyegetés, a belső megfélemlítés eszköze marad. Végül azonban neki jutott az a kényszerű szerep, hogy származásánál és rangjánál fogva az uralkodó arra szemelje ki, hogy az ellene lefolytatott haditörvényszéki vizsgálattal és letartóztatásával, a rendi alkotmányosság védőburkának gyen­geségére figyelmeztesse renitens alattvalóit.2 Festetics György Graeven huszár -ezredbeli tiszttársaival együtt valószínűleg hasonló keserűséggel érte meg Laczkovics János kapitány szavainak igazságát, miszerint a kezdeti felháboro-1 Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. Bp. 1928. 253. 2 Benda Kálmán: A magyar nemesi mozgalom (1790-1792). In: Magyarország története. V/l-2. Szerk. Vörös Károly. Bp. 1980. V/l. 92-93., Uő: A magyar jakobinusok iratai. I-III. Bp. 1952-1957. I. 209-213., 218. Az országgyűlés történetének legkorábbi feldolgozását 1. Marczali Hen­rik: Az 1790/91-diki országgyűlés. I—II. Bp. 1907. A nemesség és a dinasztia erőpróbájához, II. Lipót személyiségének elemzésével: Mályusz Elemér: Sándor Lipót főherceg nádor iratai, 1790-1795. Bp. 3-79. Az újabb munkák közül adalékokkal: Szíjártó M. István: A diéta. A magyar rendek és az or­szággyűlés, 1708-1792. Bp. 2005. 386-388.

Next

/
Thumbnails
Contents