Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Kurucz György: Kényszer és szolgálat. Portrévázlat Festetics Györgyről 1341

1342 KURUCZ GYÖRGY dás után az ülésező nemességnek „még csak annyi bátorságok sem volt, hogy dolgunkat merték volna előhozni...".3 Hogy végülis II. Lipót miért nem alkalmazott szigorú büntetést, vagyon-és fővesztéssel sújtva az érintetteket, annak oka abban keresendő, hogy a dinasztiának a forradalmi Franciaországgal vívott háború anyagi eszközeinek előteremtéséhez szüksége volt a magyar nemesség hathatós támogatására. Az adott helyzetben Festetics elbocsátása tehát üzenet és gesztus értékű volt. Mindamellett az érintett személynek, Festetics Györgynek e döntés árnyékában kellett újjáalakítania életét, mely utóbb meghatározó szerepet játszott abban, hogy a keszthelyi gróf neve elválaszthatatlanná vált a nemzeti megújulás, az ország szellemi és anyagi fejlődésének szolgálatától. A magyar történetírás mind a mai napig adós Festetics György életének, munkásságának, kultúrpolitikai tevékenységének részletes, átfogó elemzésével. Pedig látszólag nem tűnik nehéz feladatnak a portré megrajzolása, hiszen iskolák, alapítványok, közcélú intézmények, magyar nyelvű lapok, kiadványok létrehozása és támogatása fiatal korától jellemezte életét. S valóban, mi minősíthet jobban egy embert az utókor előtt, mint cselekedetei? Látszólag tehát az indítékokat is könnyű megfejteni, hiszen elégségesnek tűnik az egyén társadalmi helyzetének, iskolázottságának, kapcsolatainak, netán a „korszellem" főbb elemeinek vizsgálata. Az életút és portré megrajzolása azonban korántsem olyan egyszerű, hiszen maguk a kortársak sem mindig értették Festeticset, és csak élete utolsó éveiben vált sokak számára egyértelművé, hogy törekvéseinek indítékait miért palástolta sokszor ellentmondásosnak tűnő módon.4

Emiatt az utókor is nem egyszer kész volt tevékenységének és egyes megnyilatkozásainak bizonyos jellemzőit az adott korszak, a bármiféle cselekvést befolyásoló kényszerhelyzet figyelmen kívül hagyásával hangsúlyozni. Ez természetesen részben a rendelkezésre álló források szűkösségéből, illetve jellegéből, típusából is adódhat, ami valóban lehetetlenné teszi a személyiség egészének pontos rekonstrukcióját. A tragikusan félreértett, a dinasztiához mindig hű főnemes alakjától, a hiú és érzéketlen feudális nagyúrig, sokféle vonással jelenítették meg az elmúlt értizedekben,5

jóllehet előbb Négyesy László, majd Keresztury Dezső és Sági Károly munkái tártak fel olyan szempontokat, melyek Festetics György árnyaltabb jellemzéséhez nélkülözhetetlenek, de a monográfia még várat magára.6

E tanul-3 Benda K.: i. m. I. 253. Az eredeti szövegeket a mai helyesírásnak és központozásnak megfelelően alakítottam át, megtartva azonban a sajátos szóhasználatot. 4 Kazinczy Ferenc levelezése. I-XXII. Kiadta Váczy János. Bp. 1890-1923. IV 460., 519-520. 6 Bontz József: Keszthely város monográfiája. Keszthely 1896. 126-128., Szabó D.: i. m. 199., Szántó Imre: A parasztság kisajátítása és mozgalmai a gróf Festeticsek keszthelyi ágának birtokain, 1711-1850. Bp. 1954. 166-179., Süle Sándor: A keszthelyi Georgikon, 1797-1848. Bp. 1967. 10-14., Szántó Imre: Keszthely úrbéri viszonyai a Festeticsek földesurasága idején, 1739-1848. Szeged 1984. 40-43. 6 Festetics György életének és munkásságának árnyaltabb ábrázolásához, Szabó említett életrajzát újabb elemekkel bővítve 1. Váczy János: A keszthelyi Helikon. Budapesti Szemle 123. (1905) 321-353., Négyesy László: Gróf Festetics György a magyar irodalomban. In: Keszthelyi Helikon. Szerk. Lakatos Vince. Keszthely 1925. 37-325., Klempa Károly: A keszthelyi Festetics-féle zeneiskola. Dunántúli Helikon 2. (1938) 170-184., Uő: Die kulturpolitischen Bestrebungen des Grafen Georg Festetics. Győr 1939., Kostyál István: Festetics György könyvtárosi instrukciója. Magyar Könyvszem-