Századok – 2006

TÖRTÉNETI IRODALOM - Dokumentumok II. Rákóczi Ferenc és társai újratemetéséhez (1873-1906) (Ism.: Szabó Dániel) 1324

1324 TÖRTÉNETI IRODALOM nősége. Az elbírálás semlegessé vált, a hatalom sem nem ösztönözte, sem nem akadályozta a névváltoztatást. Az 1960-as évektől is, 1992-ig bezárólag a névváltoztatási kérelmek száma — nem túl nagy ingadozással — évi átlagban 2 ezer körül mozgott. így az utolsó közel fél évszázadban számuk 130 ezer körülire tehető, ami 120 ezer alatti engedélyezést jelenthet. A megelőző Horthy korszak negyedszázadában mintegy 125 ezret engedélyeztek, a dualizmus fél évszázadában 74 ezret, 1834-1866 között pedig 2 ezret. Több mint másfél évszázad alatt ez összesen 320 ezer körüli engedélyezett névváltoztatás. Az érintett személyek száma. 1945-ig 400 ezerre becsülhető, s ez tovább növelhető közel 200 ezerrel. A magyarországi családnév-változtatások korszakonként vizsgált adatainak — a szerzők által így meg nem jelenített — összesítése jelzi a mozgalom eddigi végeredményét. A kötetben jól nyomon követhető a korszakok közötti és az egyes korszakokon belüli szinte évenkénti nagymérvű hullámzás. Megismerhető a névváltoztatások mögött meghúzódó bel- és külpolitikai (kormányzati) és társadalmi háttér, a nemzetiségi erőviszonyok alakulása, a névváltoztatások indokai, földrajzi tájankénti, városi (azon belül fővárosi) és falusi megoszlása stb. Megismerhetjük a névváltoztató személyek demográfiai jellemzőit: nemzetiségét, vallásfelekezetét (születéskor és a kérelem benyújtásakor), korcsoportjukat, foglalkozásukat stb. A Belügyminisztérium Állampolgársági Főosztályának irattárában és a Magyar Országos Levéltárban őrzött tömeges irat- és kartotékanyagnak az engedélyezett időn belüli feldolgozása természetesen csak a statisztikai módszertanban jól ismert és általában megbízhatónak tartott mintavételes reprezentatív eljárással volt lehetséges. Jelentős részben minden tizedik, néhány évben minden huszadik akta adatai kerültek feldolgozásra, így a szerzők a hazai társadalomtörténeti irodalomban egyedülálló gazdagságú reprezentatív adatbank elemzésére támaszkodhattak. Ebből következtettek a néwáltoztatók több százezres tömegének demográfiai, szociológiai, földrajzi stb. összetételére, az össztársadalmon belüli arányaira. Karády Viktor és Kozma István Név és nemzet c. kötete igényes monografikus feldolgozást nyújt megbízható statisztikai módszerek példamutatóan sokoldalú felhasználásával a magyarországi családnév változtatásokról, erről a jellegzetesen hazai társadalmi jelenségről a 19. század eleji kezdetektől napjainkig. Erre a nagy munkára korábban nem akadt vállalkozó. A hatalmas munkaráfordítással megszületett és ambiciózus mű nagy nyeresége Magyarország — a legváltozatosabb etnikai és vallási összetételű európai állam — társadalomtörténetének csakúgy, mint a politika- és az oly kevéssé ismert mentalitás-történetnek. Ezen túlmenően a szerzők kilátásba helyezik az adatbank fontosabb részeredményeinek a közreadását a szélesebb érdeklődő körön túlmenően a szűkebb szakközönség részére is. Tervezik bemutatni a névváltoztatási mozgalom összefüggéseit az asszimilációs és asszimiláció-ellenes folyamatokkal, a magyar nyelvű iskoláztatás fokozatos térnyerésével, az etnikailag vegyes házasságokkal, és vallási felekezetváltással, a nemzetiségek politikai és társadalmi szervezeteivel stb. Az ígért folytatás tovább gyarapíthatja ismereteinket magunkról, közelebb visz a görög gondolkodók által feladatunkul tűzött cél eléréséhez, önmagunk megismeréséhez („gnóthi szeauton"). S ez nemcsak egyénileg, hanem szűkebb-tágabb társadalmi közösségek vonatkozásában is érvényes erkölcsi kötelesség. Kápolnai Iván DOKUMENTUMOK П. RÁKÓCZI FERENC ÉS TÁRSAI ÚJRATEMETÉSÉHEZ (1873-1906) Válogatta, szerkesztette, jegyzetekkel ellátta és az előszót írta: Halász Hajnal, Katona Csaba, Ólmosi Zoltán Magyar Országos Levéltár, Budapest, 2004. 268+XVI. o. 1906. október végén Törökországból ünnepélyes körülmények között hazahozták II. Rákóczi Ferenc és társai hamvait. Újratemetésükre Kassán, illetve Késmárkon került sor. A két temetés, az országon keresztüli út, s a budapesti ünnepségek sok kortárs és történész érdeklődését ragadták meg. Ilyen vagy olyan formában szinte valamennyi a korszakra vonatkozó visszaemlékezésben és a korszak szinte valamennyi tudományos feldolgozásában megjelennek e napok történései.