Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
HELYI HATALOM AZ 1956-OS FORRADALOMBAN 1267 vánták vezetni a hitoktatást, vissza akarták állítani a nemzeti ünnepek mellett az egyházi ünnepeket is. „A magyar anyák és nők ne a termelésben, hanem a gyermeknevelésben vegyék ki részüket. A családapáknak biztosítsanak olyan fizetést, hogy családját el tudja tartani" - íiják október 27-i röplapjukban.8 7 Küldöttük a Dunántúli Nemzeti Tanácsban is képviselte a szervezetet.8 8 Szolnokon Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség alakult.8 9 A forradalom egész ideje alatt feszült volt a viszony a megyei forradalmi bizottság és az egyetemisták között: a fiatalok túl megalkuvónak, erélytelennek tartották a kiegyensúlyozottságra törekvő helyi vezetést.9 0 Kaposváron éppen fordított volt a helyzet: a reformer kommunista beállítottságú Zrínyi Kör túl jobboldalinak találta a Somogyban teljhatalmat gyakorló megyei Forradalmi Nemzeti Tanács programját. A forradalom második szakaszában is van példa a helyi fiatalság önszerveződésére. Bicskén október 30-án választottak Ideiglenes Ifjúsági Bizottságot.91 Jászberényben november l-jén alakult meg a Tanítóképző Intézet diákjaiból és a helyi üzemekben dolgozó fiatalokból a Forradalmi Ifjúsági Szövetség, amely a Nagy Imre-i vonalat követte: a helyi fiatalok, akik hallgattak a Budapestről érkező egyetemistákra, nemzeti alapokon nyugvó szocializmust szerettek volna. A helyi laktanyából fegyvereket kaptak, és november 4-én használták is őket a szovjetek ellen.9 2 A katonaság október 23-a utáni magatartása befolyásolta a forradalom menetét, ezért indokolt, hogy tevékenységük bizonyos vonatkozásairól szó essék. A helyi forradalom alakulása nagyrészt azon múlott, hogy a településeken, vagy azok közelében tartózkodó katonai egységek szembeszegülnek-e a kormányintézkedésekkel, s átállnak-e a felkelők oldalára, vagy passzivitásukkal segítetik a változást akarókat. A döntés leginkább a parancsnokokon múlott, akik nézeteiktől, személyiségüktől függően oldották meg a konfliktushelyzetet. Külső ráhatás befolyásolhatta az ingadozókat, s esetenként a legénységi állásfoglalásnak is szerepe lehetett az elrendelt parancs megszületésében. Az összeomlott, hiteltelen helyi hatalmat nem azonnal váltotta fel a forradalmi önigazgatás.9 3 Szolnokon október 26-án a párthoz (kormányhoz) hű hadsereg tartotta fenn a rendet.9 4 Szegeden katonai közigazgatást vezettek be,95 Hódmezővásárhelyen a forradalom első szakaszában katonai tanács vette át a 87 1956 plakátjai.. I. m. 537. 88 Szakolczai: Győr-Sopron megye. I. m. 187. 89 Cseh Géza: A Damjanich Rádió hullámhosszán. Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, 2003. 94. 90 Cseh: Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megye... I. m. 165-176., 356. 91 Kronológia, 155. 92 Kronológia, 180.; Cseh Géza: Csendes radikalizmus. Örökségünk. A Nagy Imre Társaság kiadványa. 2004. október 23. 6. 93 Sok városban magától omlott össze a helyi hatalom, vagyis nem került sor erőszak alkalmazására. A megyeközpontok közül ide sorolható Győr, Veszprém, Szolnok és Nyíregyháza. Szakolczai Attila az 1956. október 26-i helyzetet vizsgálta. Szakolczai Attila: Az 1956-os forradalom és szabadságharc. Budapest, 1956-os Intézet, 2001. 44^5. o. 94 A forradalom hangja. I. m. 88. 95 1956 plakátjai.. I. m. 363.
