Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
1268 STANDEISKY ÉVA város és a helyén maradt régi közigazgatási apparátus feletti irányítást is.96 Miskolcon és Mosonmagyaróváron a fegyveres erők bevetése segítette elő a régi hatalom megdöntését. A hadsereg erőszakos beavatkozása az eseményekbe eltérően hatott a helyi hatalmi viszonyok alakulására. Volt, ahol ideig-óráig elodázta a helyi rendszerváltást (Esztergomban, Kecskeméten, Nagykanizsán, Szegeden és Zalaegerszegen), máshol viszont meggyorsította: elsősorban azokon a településeken, ahol a parancsnokok az üj helyi vezetés mellé álltak, és nem egyszer be is kerültek a helyi forradalmi bizottságba. Veszprémben Sánta Károly, a forradalom mellé állt katonák vezetője, a Nemzeti Forradalmi Tanács tagja „bejelentette, hogy a nép katonaruhába öltöztetett fiai, tisztjeikkel együtt a nép iránti esküjükhöz híven nem fognak soha fegyvert testvéreikre, mert teljes egészében egyetértenek az egyetemi ifjúság és az egész megye lakosságának követelésével. De megakadályoznak mindenfajta provokációt, amely a nép vagyonát veszélyezteti."9 7 Nem egy helyen a haderő helyi egységei létrehozták saját forradalmi szervüket, amelyet az esetek többségében forradalmi tanácsnak neveztek. A katonák forradalmi szervezeteinek azokon a településeken jutott szerep, ahol nagyobb létszámú hadsereg tartózkodott, s ahol vezetőik vagy maguk a katonák létrehozták „szakmai" képviseletüket. Ilyen hely sok volt, hiszen a hidegháborús időkben a hadsereget nem csupán mértéktelenül felduzzasztották, hanem arról is gondoskodtak, hogy az ország minden területén állomásozzanak egységek. Nem igazán tudható, hogy a katonai tanácsok mit tekintettek fő feladatuknak: a kormány — a honvédelmi minisztérium — támogatását vagy — éppen ellenkezően — támadását; a rendteremtést a helyi forradalmi bizottságokkal egyetértésben, vagy a saját egységük átalakítását, gyűlölt feletteseik eltávolítását.98 Itt a vizsgálódás tárgya csupán tevékenységük egyik szegmense: viszonyuk a települési forradalmi szervekhez. Baján október 26-án a városi forradalmi bizottság mellett katonai forradalmi bizottság is alakult.9 9 A Lenti Forradalmi Tanácsa október 27-én kapta meg a helyi katonai egységek forradalmi szervezetének csatlakozó nyilatkozatát: „A Zajdai helyőrség mindenkor a nép mellett van, és mindenkor a dolgozó nép érdekeit képviseli és annak akaratát teljesíti".10 0 A székesfehérvári helyőrség újjáválasztott Forradalmi Katonai Tanácsa október 30-án deklarálta: „a nép mellett, a szabadságharc mellett állunk. A népre nem lőttünk, nem lövünk és nem is fogunk lőni [...] a Székesfehérvári Helyőrség vállalja és feladatának tekinti a rend fenntartását a nemzetőrséggel és a rendőrséggel karöltve".10 1 A térségi lövészhadtest Katonai Tanácsa felosz-96 1956-ban a katonatanács és a katonai tanács elnevezés egyaránt előfordult. Ebben az írásban ez utóbbi az általános, így az 1918-19-es forradalmak katonatanácsai és az 1956-os katonai tanácsok az elnevezésben is elkülöníthetők egymástól. L. a 39. jegyzetet. 97 Megalakult a Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács, 1956. október 27. PIL, 290. f. 77. ő. e. 98 L. erről bővebben Horváth Miklós: 1956 hadikrónikája. Budapest, Akadémiai, 2003. 99 Kronológia, 103. 100 '56 Zalában. I. m. 289. 101 Hadtörténeti Levéltár (HL), 1956-os Gyűjtemény. Idézi Horváth: I. m. 376.
