Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
HELYI HATALOM AZ 1956-OS FORRADALOMBAN 1257 spontán koreográfia szerint zajlott: a hasonló szituáció hasonló megoldásokat eredményezett. A Pest megyei Gombán tömeggyűlésen választották meg a helyiekjegyzőjüket és a község bíróját, akit törvénybírónak neveztek. A település élére egy 42 éves férfi került, aki a „nehéz időket" az egyik környékbeli pusztán vészelte át.6 5 Iklódböröcén október 30-án alakult meg a Nemzeti Tanács és a nemzetőrség, a gyűlésen a település csaknem valamennyi „gazdája" — birtokkal rendelkező földműves — megjelent: 160 fő, a település felnőtt lakosságának 95%-a.66 A példák száma szaporítható. Vidéken a forradalom térnyerése egybefolyt a forradalom helyi szerveinek létrejöttével, vagyis a tömeg- és csoportesemények között nem lehet éles cezúrát vonni. Különösen így volt ez azokban a városokban, amelyekben az egyetemisták már a forradalom előtt olyan követeléslistát fogadtak el, amelyek mintául szolgálhattak a pár nappal később létrejövő helyi forradalmi szerveknek. Veszprémben a MEFESZ október 23-i újjáalakuló ülésén meghívottként voltak jelen a város és a megye későbbi vezetői: Jónás Oszkár és Brusznyai Árpád. A hatalom által jóváhagyott, szempontjukból már az engedmények végső határáig elmenő követeléslista a helyi színházban tartott október 23-i gyűlésen radikális pontokkal 12-ről 20-ra bővült. Az eredmény egy olyan vegyes, eklektikus lista lett, amelyben a korabeli helyzethez kötődő követelések — Nagy Imre visszavétele a vezetésbe, útlevél keletre és nyugatra, a törvénysértők megbüntetése, a katonai szolgálati idő leszállítása stb. — váltakoztak az ideálisnak tekintett társadalmi rendszer kritériumaival — dunai konföderáció, függetlenség, semlegesség, az emberi szabadságjogok biztosítása, bírói függetlenség stb. A forradalmi bizottságok általában azzal kezdték működésüket — nem egy helyen ezzel is fejezték be —, hogy írásba foglalták és felsőbb — járási, megyei, esetleg országos — fórumhoz továbbították a követeléseket, amelyek a legtöbb településen először helyi — de nem mindig helyi kezdeményezésű — tömegdemonstrációikon hangzottak el. A nagyobb lélekszámú és/vagy vegyes összetételű település követeléslistájából a rétegérdekekre is következtetni lehet. A kisebb települések lakói a fővárosban és a régió legnagyobb városaiban ismertté vált követelések közül válogattak, és ezeket egészítették ki a helyi igényekkel. Ami ily módon létrejött, nem más, mint az újságokból, rádióból, a szomszéd településektől átvett követelések, valamint a helyi — az esetek többségében paraszti — kívánalmak sajátos, szervetlen egyvelege. A legtöbb helyen már az első népgyűlésen pontokba szedték a véleményeket, elképzeléseket. Volt, ahol a gyűlés szónoka felolvasta azt a listát, amelyet vagy maga, vagy ő és szűkebb társasága előre elkészített, s ezek egészültek ki újabb és újabb kívánalmakkal. Máshol a spontán gyűléseken elhangzottakat a spontán megválasztott forradalmi bizottság foglalta pontokba. A kívánságlista továbbítására is gondot fordítottak: kidobolták, sokszorosították, röplapon vagy 65 ÁBTL, V-150, 395. 66 '56 Zalában. I. m. 153.
