Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
HELYI HATALOM AZ 1956-OS FORRADALOMBAN 1255 latot tesz a forradalmi nemzeti tanács tagjaira. Ez időben a jelenlevő dolgozók közül többen szinte kirobbanva rosszindulatúan az egész közgyűlést meg akarták zavarni" - olvassuk az ugyanaznap készült jegyzőkönyvben. Az indulatokat a község egyik köztiszteletben álló lakójának, Dr. Major Endrének sikerült lecsendesítenie, aki így érvelt: „e nehéz napokban mindenki jól gondolja meg, mit cselekszik, senki ne használja ki e forradalmi megmozdulást személyes bosszúállásra."61 Végül a lemondott tanácstitkár is bekerült a forradalmi bizottságba, amelynek Major is tagja lett. Az egykori tanácstagok közül néhányan immár a forradalmi bizottságban folytathatták köztevékenységüket. „A forradalmi jelenlévő dolgozók a megválasztottakat felhatalmazzák a község közigazgatási ügyvitelével" - írja a korabeli jegyzőkönyv.6 2 A fentiekből egyértelmű, hogy a helyiek a demokrácia játékszabályaihoz ragaszkodtak, és nem a megdőlt rendszer képviselői elleni harag motiválta őket. A helyi véleménykülönbségek a továbbiakban sem sikkadtak el: a szűkebb vezetés megválasztására visszamaradt huszonhét fő közül csak tizenheten szavaztak az elnökjelöltre. Az ügyvitelben jártas egykori tanácstitkár ellenben titkárjelöltként a szavazatok maximumát kapta. Szerecsenyben a forradalmi bizottság október 31-i alakuló ülésén egyöntetűen úgy vélekedtek a jelenlévők, hogy kommunisták ne kerüljenek az új községi irányító szervbe, a reformátusok, illetve a katolikusok arányáról azonban késhegyig menő vita folyt.6 3 A községekben (2-3 ezer lakosig) is változatos önkormányzati formák jöttek létre, amelyek stabilabbak voltak, mint a nagyobb települések többségéé. Kisebb volt a rossz döntés lehetősége: a közszereplők ismerték egymást, és általában különbséget tudtak tenni az (ön)jelölt látványos, karrierista fellépése, a szereplésvágyból is adódó demagógiája és a kiválasztott tapasztalati tényekre támaszkodó szervezési és kommunikációs képessége között. A személyes ismertség megakadályozhatta, hogy méltatlan emberek kerüljenek pozícióba. Ugyanakkor a helyi (csoportérdekek, rokonsági, ismerősi kapcsolatok is befolyásolták a helyi forradalmi rendszerváltozást, ami érdeksérelmekhez is vezethetett. „A legfőbb néphatalom birtokosa" A forradalom alatt létrejött helyi önkormányzatok kényszerűségből lettek teljesen önállóak — nem volt központi forradalmi szervezet —, s ez a soha nem tapasztalt helyzet megfontolt döntéshozatalra, kreativitásra ösztönözte a forradalmi bizottságokban tevékenykedőket. „Itt lelkesedésre, hévre van szükség, de olyanra, ami az ember eszét nem veszi el" - hangzott el egy megyei forradalmi bizottsági ülésen.64 A kedvvel végzett munka örömét beárnyékolták azok a 61 Az 1956-os forradalom Somogyban. I. m. 92. 62 Uo. 63 A Pápai Járási Tanács 1957. február 15-i ülésének jegyzőkönyve. Veszprém Megyei Levéltár XXIII. 276. a. 64 P J. felszólalása a Zala megyei forradalmi bizottság 1956. november 3-i ülésén. '56 Zalában. I. m. 250.
