Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
1254 STANDEISKY ÉVA azzal utasította el, hogy ez a forma úgyis megszűnik. Az értelmiséget két fő, a kisipart és a kiskereskedelmet egy-egy fő képviselte. Az üzemek saját maguk jelölték munkástanácsi küldöttüket. Az ifjúság intézményes képviseletét fogadták el: a helyi Petőfi Kör és a Független Ifjúsági Szövetség egy-egy képviselőt küldhetett. Mindkettő lényegében pártképviselet is volt: a Petőfi Kör a reformkommunistákat és a velük szimpatizáló értelmiségieket tömörítette, a Független Ifjúsági Szövetség a második világháború utáni koalíciós időszakban a kisgazdapárt ifjúsági szervezete volt. (Komádiban 1945-ben az 5743 választójogosult 61%-a szavazott a kisgazdapártra!)5 9 A működési mód nem egy helyen az átmenetiség, az ideiglenesség tükre: sokan nem tudtak eleget tenni megbízatásuknak, mert eredeti munkájukat is végezni kívánták. Kábán például létrehozták a soros elnökséget, ami azt jelentette, hogy a Forradalmi Bizottmány tagjai felosztották maguk között a hét napjait, s ezeken más-más vállalta az egyszemélyi felelősséget a döntésekért.60 Az átalakulás a lakosság számától is függött. Minél nagyobb volt egy település, annál bonyolultabban zajlott a hatalomváltó folyamat. Több tízezres lakosú városban az önszerveződés általában több fázisban zajlott: meg kellett találni azokat a formákat, amelyekkel felváltható volt az erős és kiterjedt helyi hatalom. Ilyenek például az új szervek — nem egyszer többszöri — újjáválasztása, a forradalmi szervek elnevezésének módosítása vagy megváltoztatása, az átalakulást elősegítő kommunisták eltávolítása a forradalmi szervekből, valamint a megdöntött rendszer gyűlölt képviselői elleni intézkedések születése és végrehajtása. Szombathelyen a megyei forradalmi bizottságnak huszonhét tagja volt, zömmel értelmiségiek (ügyvéd, orvos, író, pedagógus, pap). A városi forradalmi bizottság tizenhét tagja a lakosság szociális tagoltságát tükrözte: értelmiségiek, iparosok, munkások és parasztok egyaránt voltak köztük. Mellettük négy hivatásrendi forradalmi bizottság alakult: a pedagógusoké, a katolikus egyházé, a helyi íróké (a Magyar írók Szövetségének kilenc főből álló helyi csoportja), valamint az ifjúságé. Látrányban október 28-án két menetben ment végbe a helyi rendszerváltás. Délután 2-kor a moziteremben mintegy ötszázan gyűltek össze „a forradalmi megmozdulás alkalmával". „Ez a tüntetés követelte, hogy a községi tanács, mely Rákosi politikája alapján jött létre és lett megválasztva, mondjon le, és helyébe a forradalmi nemzeti tanácsot válasszák meg". Erre az aktusra este hétkor került sor: immár kétszáznál kevesebben gyűltek össze. Az ülés kezdetekor lemondott a vb-elnök, a vb-titkár és a 30 tanácstag. Az ülést a Népfront helyi elnöke vezette le: „községünk vezetés nélkül nem maradhat, válasszunk forradalmi nemzeti tanácsot" - mondotta, és hat nevet ajánlott elfogadásra, egy másik bizottság 24 nevet tartalmazó jelölőlistát olvasott fel. A Népfront befolyásolási kísérlete kudarcba fulladt. „A jelenlevő dolgozók a javaslatot elutasították, és követelték, hogy a jelenlevők közül alakuljon jelölőbizottság, aki [sic!] javas-59 Hubai: I. m. 60 Debrecenben ez a vád érte Dede Lászlót, a forradalmi bizottság egyik legtevékenyebb, legnépszerűbb képviselőjét. 1956 dokumentumai Hajdú-Biharban. I. m. 186.
