Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
HELYI HATALOM AZ 1956-OS FORRADALOMBAN 1253 A helyi forradalmi szervek létszámát és összetételét a közerkölcs (megbecsültség, tekintély), az arányosságra törekvés (rétegelv), az ésszerűség (szakértelem, hatékonyság), a hitbéli (vallás) és a politikai meggyőződés (eszmei elkötelezettség, párthovatartozás) egyaránt befolyásolta. A felsorolás sorrendiséget is takar, bár számos településen más és más elemre kerülhetett a hangsúly, s az események alakulása is változtathatott a prioritáson. A legszembetűnőbb, hogy a többnyire az október 30-a után színre lépő pártok részt kértek az irányításból, amit a rétegelvhez ragaszkodó forradalmi helyhatalmi szervek a legtöbb esetben ellenérzéssel fogadtak. A fentieknek nem mond ellent, hogy számos olyan községről tudunk, ahol a forradalom alatti átalakítás mintát követett: a helyi irányítás megváltoztatásakor sok olyan település vette át a szomszédos település, a járás vagy a megye példáját, ahol nem volt meg a helyi kezdeményezőkészség, a szükség azonban arra ösztönözte a lakosságot, hogy megtalálja a rendteremtés új formáit. Különösen azokban a járásokban, megyékben volt így, ahol néhány nap alatt sikerült létrehozni a településeken is hasznosítható, a helyiek számára is rokonszenves új irányítási módokat. Ezekben az esetekben azonban nem az irányítási hierarchiába való betagozódásról volt szó, hanem kényszer szülte és meggyőződésből interiorizált mintakövetésről. Karcagon, a népgyűlésen kiválasztódott többtucatnyi forradalmi bizottsági tag testületük bővítésére és arányosítására felhívást tett közzé: „A Forradalmi Tanács felhívja mindazokat az üzemeket, szervezeteket, intézményeket, melyekben legalább 10-15-en dolgoznak, a Városi Forradalmi Tanácsba egy-egy tagot küldjenek be a legközelebbi ülésre. Ugyancsak felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy minden 150 tag után egy-egy tagot küldjenek be. A küldötteket lássák el megbízólevéllel."5 7 A képviselődelegálás eltérő módja is a demokratikus igazságérzetből következett. A városban főként kisüzemek, kisvállalatok, valamint nagy termelőszövetkezetek voltak: valamennyi képviseletét csak úgy lehetett megoldani, ha a nagy létszámú munkahelyek több dolgozójuk után állítottak küldöttet. Komádiban a „népi érdekképviselet" megteremtése melletti érvek a következők: „egy községjárás, megye, ország életében nem az ügyintézői teendők a lényegesek", „szükségesek olyan szervek, illetve olyan érdekképviseleti személyek, akik megszabják az ügyintézők részére az irányvonalat", akik „a független Magyarország érdekben a magyar szellemnek megfelelően intézkednek és döntenek". „A nép kebeléből megválasztott" bizottság „hivatva van ezen átmeneti időben és súlyos helyzetben a község életében előforduló szükségleteket ellátni, és a községet vezetni a hazafiság szellemében, a független Magyarországért vívott harcban. Éppen ezért vált szükségessé, hogy ezen a nagygyűlésen a község jellegének és összetételének megfelelő számú népi bizottmányt válasszon, kiket felhatalmaz az időnek és szellemnek megfelelően érző, személyek útján való cselekmények végrehajtására".5 8 A Forradalmi Bizottmány javaslatát a nagygyűlés részben felülbírálta, amikor a parasztképviselők számát hatról 12-re emelte, a kisipari szövetkezeteknek javasolt két képviselői helyet pedig 57 Karcagi Híradó, 1956. november 1. 58 1956 dokumentumai Hajdú-Biharban. I. m. 112.
